hazajaro.hu - index

Alpokalja / Kisalföld / Dunántúli-középhegység / Dunántúli-dombság / Északi-középhegység / Alföld

Alpokalja

Az Alpokalja szűkebb értelemben Magyarország nyugati részén fekvő tájegység, tágabb értelemben a Magyarországon, Ausztriában és Szlovéniában húzódó középhegység, az Alpok keleti nyúlványa (németül Alpenostrand). Régi magyar elnevezése Dunántúli Alpok vagy Duna-Dráva közti Alpok, néha Osztrák-Stájer-határhegységek volt. A kifejezés tágabb, földrajzi értelmében azt az Ausztriában és Magyarországon húzódó egész középhegységet jelenti, amelynek fő hegyvonulatait a Rozália-hegység, Soproni-hegység, Lánzséri-hegység, Borostyánkői-hegység és Kőszegi-hegység alkotják. A tájegység az ausztriai Burgenland tartomány egész déli felét és Stájerország keleti dombvidékét, valamint Szlovénia északkeleti dombvidékét is magában foglalja. Szócikkünkben ezt a tágabb értelmezést követjük.

Tájegységei Magyarországon:
1. Fertőmelléki-dombság
2. Soproni-medence
3. Soproni-hegység – legmagasabb pontja: Magasbérc 558 m.
4. Balfi-dombság (A Fertő tótól délre lévő, fiatal üledékekkel – mészkő, kavics, lösz – fedett dombvidék.)
5. Kőszegi-hegység – legmagasabb pontja: Írott-kő, 883 m.
6. Vasi-dombság
7. Vasi-hegyhát és a Kemeneshát
8. Németújvári-dombság
9. Felső-Rába-völgy
10. Vendvidék
11. Vasi-hegyhát (Őrség)
12. Marcal-medence
13. Marcal-medence tanúhegyei

Tájegységei Ausztriában: Lajta-hegység - legmagasabb pontja: Naphegy, 480 m (Leithagebirge).,Vulka-medence (Wulkabecken), Fertőmelléki-dombság (Neusiedlersee-Hügelland, Ruster Hügelland), Soproni-medence (Ödenburger Becken), Soproni-hegység - – legmagasabb ausztriai pontja: 553 m (Ödenburger Gebirge vagy Brennberger Hügelland)., Rozália-hegység - legmagasabb pontja a Rozália kápolna: 748 m (Rosaliengebirge), Heuberg Bucklige Welt, Lánzséri-hegység – legmagasabb pontja: Pálhegy 755 m. (Landseer Berge), Borostyánkői-hegység - legmagasabb pontja: Kőhalom 829 m (Bernsteiner Gebirge), Kőszegi-hegység – legmagasabb pontja: Írott-kő, 883 m. (Günser Gebirge), Németújvári-dombság (Güssinger Hügelland), Felsi-Rába-völgy (Oberes Raabtal), Dobrai-dombvidék – legmagasabb pontja: 355 m. (Neuhauser Hügelland) Pulyai-medence (Oberpullendorfer Becken), Keletstájer-Délburgenlandi-dombság (Oststeirisch-Südburgenländisches Hüge Tájegységei Szlovákiában: Vendvidéki-dombság (Goričko), Muraközi-dombság (Slovenske Gorice), Mura-vidék (Pomurje) Az Alpokalja magyar-osztrák-szlovén hármashatár környékén húzódó részét Mura-Rába-dombvidéknek is nevezik. A Keletstájer-Délburgenlandi-dombsághoz délről csatlakozó szlovéniai Muraközi-dombság és Mura-vidék összefoglaló neve Dráva-Mura-dombvidék.

KŐSZEGI-HEGYSÉG

Az osztrák–magyar határon átívelő, erdőkkel fedett középhegység a Keleti-Alpok és a Kisalföld között, a Grazi-medence peremén húzódik. Területe mintegy 60 km²; aminek hozzávetőleg kétharmada Ausztriához, egyharmada Magyarországhoz tartozik.

Határai: északon a Gyöngyös-patak, keleten és délen a Vasi-dombvidék, délnyugaton a Pinka-patak, nyugaton a Borostyánkő-hegység, amitől egy kisebb, neogén üledékekkel feltöltött terület választja el

Legmagasabb pontja a 884 m magas Írott-kő, az egész Dunántúl legmagasabb pontja is egyben, és az Országos Kéktúra kezdőpontja is. A csúcson kilátó emelkedik, amely pontosan az osztrák–magyar államhatáron helyezkedik el, de ma már szabadon látogatható.Erős alpi hatás jellemzi növényvilágát, így égerligetek, láprétek, fenyvesek, jegenyék is találhatók itt. A Kőszegi-hegységben mérték a mai Magyarországon kialakult legvastagabb hótakarót, 153 cm-t.
A Kőszegi-hegység egy ökoturisztikai paradicsom. Szinte egybefüggő erdő borítja, amely a déli és a hegyalji részeken elsősorban gyertyános-tölgyes, míg a hegység magasabb területein a hegyvidéki bükkös a jellemző. A bükkösöket az erózió miatt kialakult fátlan területeken sziklagyepek, kisebb sziklaerdőfoltok tagolják. Az egybefüggő erdők között hangulatos hegyvidéki jellegű kaszálók találhatók. A nagy területű erdőket kisebb foltokban telepített lucfenyves, illetve az egykor nagy kiterjedésű jegenyefenyő megmaradt állományai díszítik. A hegység vízjárta völgyeiben, a patakok alsó folyásánál gyakran alakulnak ki hegyvidéki égerláposok, máshol nedves rétek, esetleg kisebb mocsaras lápos területek.
A tiszta vizű patakokban jól érzi magát a kövi csík, a sebes pisztráng, a mind ritkább kövi rák, a nedves élőhelyeken gyakori a foltos szalamandra és a sárga hasú unka. A hegyi patakok felső részében még él a sebes pisztráng, a patakok mentén a sárga- és a vöröshasú unka is előfordul, a szép, és máshol ritkán látható foltos szalamandra pedig kifejezetten gyakori, mindennapos látvány.
Az igen gazdag madárvilágot – a magyarországi középhegységek erdeiben megszokottakon túl – több hegyvidéki faj jellemzi: tüzesfejű királyka, búbos és fenyves cinege, keresztcsőrű, süvöltő költ a területen. A hegységben fészkel a fekete gólya, a kabasólyom, a darázsölyv. Sajnos a vidék jellegzetes nagymadara, a siketfajd már eltűnt a területről, de a császármadár még nem, és az odulakó kék galamb is viszonylag gyakori.
Kőszeg városa mellett ismert és kedvelt szubalpin üdülőhely a festői környéken megbúvó Velem község.

Főbb látnivalók: Batthyány vár romjai, Középkori eredetű, barokk átépítésű Sibrik kastély (Teltvirágú glicínia) (Boszok), Szelídgesztenye erdő maradványai, Pincesor, Eresztvény-völgy Mária major - hamvas tűlevelű libanoni cédrus (Cád), Hétvezér forrás, a Dunántúl legmagasabb pontja - tszf. 883 m (Írottkő), Jurisich tér - Hősi kapu, középkori műemlék házak, templomok, Tábornokház - Jurisich Miklós Múzeum, Gótikus - torony nélküli - Szent Jakab templom, Rajnis utca lőréses, fűrészfogas házsora, Chernel utca - barokk, eredetileg középkori lakóházak, Chernel ház rokokó kapuval, Jurisich vár - Jurisich Miklós szobra, Vármúzeum, Strucc szálló, Neogótikus plébánia templom, Chernel kert - emlékmúzeum, szabadtéri természettudományi kiállítás, Hegyalja utca - Kapás-házak (népi építészet) borospincék, Szabó-hegy, üdülő- és sport (sí) centrum, Király-völgy, Kálvária-hegy, "Stájer házak" - Hörmann-forrás (Kőszeg), Barokk, eredetileg XV. századi gótikus r.k. templom, Szelídgesztenyefa-liget, Néprajzi érdekességek: Markalf-mesék, vízimalom múzeum (Kőszegszerdahely), Szubalpin üdülőhely, szelídgesztenyés ligetek, Szent Vid kápolna (tszf. 568 m), Szabadtéri Múzeum (XIII. századi vár maradványai, eredeti fellegvár ie. I. évezred) (Velem)

SOPRONI-HEGYSÉG

A Soproni-hegység az Alpokalja osztrák-magyar határon átívelő, a Keleti-Alpok Rozália-hegység nevű része és a Kisalföld közötti átmeneti jellegű hegyvonulat.
A hazai viszonyokhoz képest sok csapadéknak (évi 750–850 mm) köszönhetően sok a forrás (közülük huszonöt állandó), és a bővizű patakok völgyeiben sok, kisebb-nagyobb természetes vagy mesterséges tavat találunk. A két legnevezetesebb forrás a Deák-kút és a Mártírok forrása.
A Soproni-hegység 4905 ha kiterjedésű magyarországi területét 1977. március 30-án teljes egészében Tájvédelmi Körzetté nyilvánították. A Soproni Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelője a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága. Területének 85%-a erdő, 15%-a pedig rét.
Az Alpokaljához tartozó hegységet geológiai felépítése, a különböző kristályos pala- és alpi hordalékkőzetek is az Alpokhoz kötik. A völgyekkel, árkokkal gazdagon tagolt hegységet szubalpin klímája miatt nem túl meleg nyár, viszonylag enyhe tél és bőséges csapadék jellemzi. A legmagasabb pontjain mintegy ötszáz méter körüli magasságot elérő hegységet források, bővizű patakok, kisebb-nagyobb természetes és mesterséges tavak jellemzik.
A Sopron és Brennbergbánya között található Várhegy szigorúan védett terület. Ennek csak egyik oka a csodálatos jegenyefenyves, a másik a hegyen feltárt kelta-illír vaskori temető, amelyből rengeteg egykori szerszámot, és fegyvert ástak elő a régészek. Soproni-hegység további három szigorúan védett, de látogatható része az Asztalfői-bükkös, amely az egykori szálaló gazdálkodás eredményeképp alakult ki, amikor szálanként vágták ki a vágásérett fákat, ezért az erdő folyamatosan újult fel. Ezért a bükkösben egymás mellett láthatók a több száz éves fák a fokozatosan felújuló fiatal, néhány tízéves egyedekkel. Szintén értékes és szép a Tolvaj-árok ősöreg lucerdeje – de a legszebb és legértékesebb rész minden bizonnyal a Görbehalomtól induló Hidegvíz-völgy. A kápráztatóan szép völgy mikroklímája valóban akár hat-hét fokkal is hidegebb, és sokkal magasabb relatív páratartalmú a környezeténél. Ezért aztán jól érzi magát a szubalpin hegyi árnika, struccharaszt, enyves aszat, havasi palástfű stb.
A terület állatvilága is jellegzetes, és igen gazdag. A hegyvidéki rovarfajok legszebbjei a cincérek és a futrinkák. A tiszta vizű patakokban sebes pisztráng él, a nedves terülteken gyakori a foltos szalamandra és a gyepi béka. A patakvölgyek ritka fészkelője a vízirigó, az erdők háborítatlanabb területein fekete gólya és császármadár él, de még előfordul a siketfajd is. A fészkelők között több hegyvidéki faj is megtalálható: a keresztcsőrű, a süvöltő, több cinegefaj (kormosfejű, búbos, fenyves), a hegyi billegető, a holló és költ a területen uhu is.

Dombjai: Asztalfő (550 m), Magasbérc (558 m), Rideg-bérc (469 m), Havas-bér (463 m), Köveshát (468 m), Ultra (456 m), Muck (523 m).

Főbb látnivalók: Bányásztemplom, Hazánk legrégebbi szénbányája (1750) (Brennbergbánya), Várkerületet övező körút copf és rokokó házai középkori részletekkel (Fehér Ló Fogadó, Patikaház, Wassy bábsütő háza, Előkapu, Várkerület - középkori városrész, Várostorony - "Hűség kapuja" (Kisfaludy S. Zsigmond), Római kori Borostyánút, Storno ház (Storno- és helytörténeti gyűjtemény), Fabricius ház - óragyűjtemény, Liszt Ferenc Múzeum, Kecske templom (gótikus és rokokó szószék), Középkori Káptalan terem (gótikus), Központi Bányászati Múzeum a volt Esterházy Kastélyban, Bezerédy kúria (1740) - barokk lakóház, Középkori zsinagógák, Szent György v. Dóm templom (barokk, eredetileg gótikus), Lővérek - az Alpok előhegyei kiránduló- és üdülőhely, Erdészeti és Faipari Egyetem botanikus kertje, Brennbergi Bányászati Emlékmúzeum (Sporon), Bánfalvi-patak völgye, Mária Magdaléna templom (román kori hajók, gótikus torony és szentély), Kelta település romjai, Pálos kolostor (barokk, eredetileg gótikus) (Sopronbánfalva - mai Kertváros)

VASI-DOMBSÁG

A Rába-völgye és a kristályos kőzetanyagú Soproni- és Kőszegi-hegység közötti síkság jellegű, de tszf. 200 méternél magasabb terület, mely a lefutó folyók hordalékkúpjaiból olvadt össze többé-kevésbé egységes kavicstakaróvá.Az országhatár felé haladva fokozatosan emelkedő Vasi-dombság agyagos, homokos üledékből álló, tagolt dombvidéke a Magyar Alpoknak is nevezett Kőszegi-hegység lábainál fekszik. Ennek a Pinka-Arany-patak-Perint által határolt részét Pinka-fennsíknak is nevezik.

Fővárosa Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria, szlovénül Sombotel, horvátul: Sambotel) Magyarország legrégibb alapítású városa, melyet a Nyugat királynőjének is neveznek, Vas megye és a korábbi Vas vármegye székhelye. Évente megrendezésre kerülő fesztiválok közés tartozik Bartók Fesztivál és Szeminárium, Bloomsday, Lamantin Jazzfesztivál, Savaria Történelmi Karnevál, Márton-napi Vásár, Szent György-napi Vásár és a Savaria Nemzetközi Táncverseny

Főbb látnivalói közé tartozik a Kámoni arborétum: Valamikor Kámon önálló falu volt, ma már Szombathely belterületéhez tartozik. Itt kezdte meg az arborétum kialakítását az 1860-as években Saághy Mihály földbirtokos, a terület gazdája. Abban az időben a Gyöngyös-patak mentén húzódó négyhektáros tocsogós részt, láprét, égerlápos foltok, és kőris-tölgy ligeterdő borította. Az alapítót követte fia, aki rendkívül tehetséges kertépítőként a területet bővítette, és az 1930-as évekig több mint ötszáz fás szárút telepített az arborétumba, amelynek majdnem fele örökzöld volt. A II. világháború alatt a park területén katonai tábor állt, később pedig, az ínséges időkben a lakosság az arborétum fáit használta fűtéshez. Az eredmény: az 1950-es évekre – amikor az arborétumot az Erdészeti Tudományos Intézet ismét fejleszteni kezdte – a park kétharmada kipusztult. A tervszerű fejlesztés eredményeképpen ma mégis a Kámoni arborétum rendelkezik Magyarország leggazdagabb fásszárú gyűjteményével, közöttük jó néhány igazi ritkasággal. A több mint kétezer taxont számláló gyűjtemény része a legnagyobb hazai fenyőkollekció, a több tucat taxont számláló juhar- és tölgyfagyűjtemény. A parkban – a jegenyefenyők majd' negyven változata mellett – a gyantáscédrus, a kínai, a mocsárciprus hatalmas példányai láthatók, és igen gazdag az arborétum cserjegyűjteménye is. Az arborétum szépen rendezett rózsakertjében több mint félezer fajtát számláló rózsagyűjtemény látható, valamint kaktuszgyűjteménye is az egyik legnagyobb Magyarországon. Külön említést érdemel az arborétum rendkívül esztétikus kialakítása, amelyet a tavaszvégi hónapok hangulata még emelkedettebbé tesz. Ekkor virágzik a Gyöngyös-patak vizével kialakított kis mesterséges tavak körül a szépséges rododendron. A kert rendkívül gazdag díszfa-, díszcserje-, valamint lágyszárúgyűjteménye azonban az év minden időszakában virágzó fajokkal és fajtákkal várja a látogatót. Főbb látnivalók: Büki Gyógyfürdő, büki ásványvíz (Bük), Késő román-gótikus apátsági templom (bencés monostor XIII. század) (Ják), Arborétum 13 hektár terület - Magnóliafák (Szeleste), Helytörténeti Múzeum a copf stílusú "Eölbey ház"-ban, Iseum romkert, Izisz Szentély - Savária Játékok, Járdányi Paulovits István romkert, Copf stílusú püspöki palota és székesegyház, Püspöki sörház - ipari műemlék, Savaria Múzeum, Smidt Múzeum (képzőművészeti gyűjtemény), Szombathelyi Képtár, Vasi Múzeumfalu, Oladi csónakázó tó, kilátótorony, strand, sport- és üdülőcentrum , Magyar László Afrika-kutató emlékműve, Kámoni Arborétum: védett fenyőfa gyűjtemény (Szombathely), Erdődy műemlékkastély és arborétum (Vép)

BALFI-DOMBSÁG

A Fertő tótól délre lévő, fiatal üledékekkel – mészkő, kavics, lösz – fedett dombvidék. Főbb nevezetességei közé tartozik a kénes, savas gyógyvízű Balfi Gyógyfürdő, a fertőrákosi barlanghangversenyek, a Barokk püspöki kastély, Nagycenken a Széchenyi Kastély, emlékmúzeum és lovasiskola, védett kastélyparkkal (9 hektár) és védett hársfasorral (2,6 km) , múzeumvasúttal.

Balf (németül: Wolfs) Sopron megyei jogú város településrésze Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron-Fertődi kistérségben található meg. Egy 1199-es oklevél Farkasd néven említi, 1278-ban azonban már Wolf néven szerepel az írásokban. A német névből keletkezett magyar (torzítású) hangzású név, ma is használatos elnevezés. A címer híven fejezi ki a városhoz tartozás történelmi hagyományait, de ugyanakkor a helyi közösség összetartozását is kifejezi. Intézményei között szükséges megemlíteni az Állami Szanatóriumot, közkedveltebb nevén Balfi Gyógyfürdő (fiziotherápiás osztályain reuma, mozgásszervi, ortopédiai és neurológiai megbetegedéseket ápolnak és sikerrel gyógyítanak), a Balfi-víz Palackozó Üzemet és a József Attila Kultúrotthont.

A balfi víz hírneve mindig a kénes forrásokon alapult. Ezeknek kalcium-magnézium-alkáli-hidrogénkarbonátos—kloridos (Fekete-kút), kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos-szulfátos (Silvanus-kút), kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos-szulfátos-kloridos (Farkasd-kút) vize jelentős s nagy a szulfidion tartalmuk. Ezeket 1975-ben gyógyvízzé nyilvánították. A Fertő-tó partján, a fürdőteleptől NY-ra található forrás mellett palackozót építettek. A palackozást azonban már 1900-ban megkezdték. A palackozott savanyúvíz 1330 mg/l szabad szénsavat tartalmaz. Ásványvízként 1980-tól ismerik el. Jelenleg a Pet-Pack Kft. folytatja e tevékenységet

Főbb látnivalók: Balfi Gyógyfürdő (kénes, szénsavas gyógyvíz), Várfallal övezett gótikus r.k. templom, Barokk Pieta szobor, Barokk fürdőkápolna (Balf), Lajta mészkőbánya - kőfejtő – barlanghangversenyek. Pellengéroszlop (XVII. sz.). Barokk püspöki kastély. Vízimalom, falán napóra (Fertőrákos), Barokk Széchenyi Kastély, Széchenyi Emlékmúzeum és lovas iskola, védett kastélypark (9 hektár) és védett hársfasor (2,6 km), Múzeumvasút 4,2 km-es pálya Széchenyi Múzeum - Fertődoboz között, Klasszicista Széchenyi Mauzóleum a temetőben, Neoromán templom Ybl Miklós alkotása (XIX. sz.) XII. századi román dombormű, Széchenyi István bronzszobra Stróbl Alajos alkotása (1897) (Nagycenk), Barokk Széchenyi Kastély * Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet, Répatermesztési Kutató Intézet (Sporonhorpács)

Kisalföld vissza az oldal tetejére

A Kisalföld (régebben Kis-Magyar-alföld, Győri-medence vagy Pozsonyi-medence) Szlovákia nyugati síkságát, a Magyarország északnyugati részén található „magyarországi Kisalföldet” és az Ausztriában található Seewinkel tájegységet magába foglaló földrajzi terület. A Kisalföld elnevezés a területet a Kárpát-medence nagyobb kiterjedésű síkságát jelentő Alföldtől, vagyis a „Nagyalföldtől” különbözteti meg. Teljes területe 9000 km², ennek kevesebb mint fele – 4000 km² – tartozik Magyarországhoz. A terület szlovákiai részét és a déli, magyarországi részét a Duna választja el egymástól. A Pozsonytól keletre elterülő szlovákiai rész neve szlovákul Podunajská nížina, vagyis „Dunamenti-alföld”.

Az Alföldhöz hasonlóan a folyók formálták, alakították ki a felszínét. A középső részén feltöltötték az üledékgyűjtő medencéket, míg a déli peremeken romboló, letaroló munkát végeztek. Hazánkban itt érződik leginkább az óceáni éghajlat módosító hatása, rendszeresebb a csapadékeloszlás és kisebb az évi közepes hőingás. A fejlett folyóvízi hálózatot a Rába, Marcal, Répce gyűjti össze és a Dunába vezeti. Átalakult kultúrtáj, a védendő-védhető természeti értékeket a Fertő-Hanság Nemzeti Park védi.

Főbb tájegységei:
1. Pozsony és Mátyusföld
2. Mátyusföld v. Mátyus földe (szlovákul Matušova zem)
3. Csallóköz A Csallóköz (szlovákul Žitný ostrov)
4. Szigetköz
5. Mosoni-síkság
6. Fertő-Hanság medence
7. Rába-völgy
8. Rábaköz
9. Marcal-medence
10. Győr–Esztergomi-síkság
11. Érsekújvári-sík
12. Nyitra–Barsi-halomvidék

HANSÁG

A Hanság a Fertő-tó medencéjének folytatása keleti irányban a Duna és a Rába hordalékkúpjai között.Természetes folytatása a Tószög, (Seewinkel) Ausztria (Burgenland) területén. A tőzeges, mocsaras felszínből 52 kavics- és homoksziget (gorond) áll ki. Mélysége 1-1,5 méter. A lecsapolás előtt sok nyíltvize, tava volt. Táplálói: az Ikva, a Rábca (Répce). Fővízlevezető csatornája a Fertő-csatorna. Lecsapolása és szabályozása már a 18. században megkezdődött.
A 19. század elején a Monumenta Hungarica második kötetében a Hanságot úgy jellemezték, mint ahol csak savanyú sás, és nád létezik, és "az egész kaszálót inkább csupa zsombékokból öszveállott úszó földnek mondanád, mint rétnek." A Hanságban járó szekerek alatt megsűllyed a talaj ("mintha hintázna rajta az ember s meg meg felemelkedik a szekér után"). A szomjas munkás pedig egy „kilyukasztott hosszú nádszállal tiszta vizet ihat”.

Nemzeti Park: az egykor hatalmas lápvilág lecsapolások után is fennmaradt láperdeit, léprétjeit, lápi tavait és az itt található gazdag növény és állatvilágot védelmezi és gondozza. Az emberi beavatkozástól sokat szenvedett táj még napjainkban is rengeteg látnivalóval szolgál az érdeklődőknek. Az egykori állapotok helyreállítására vállalkozott a Nemzeti Park akkor, amikor a Hanság láprekonstrukciós munkákat elindította. Ennek az eredeti állapotok helyreállítására irányuló beavatkozásnak az első eredményeit Bősárkány községtől északra, a Rábca folyó mellett lehet megszemlélni. Az elárasztott terület növény- és állatvilágának látványos változásain keresztül az egykori „Hany” újjászületésének lehetünk tanúi.

Fertő-Hanság Nemzeti Park: a Répce-mente a Nemzeti Park legkisebb mozaikja. A védett terület a folyó egy bizonyos partszakaszán található ártéri mocsárrétek és az ország legnagyobb tőzikés ligeterdőjét rejti. A Fertő-Hanság Nemzeti Park működési területén turisztikai szempontból is fontos tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek találhatók. A park egyes részei szabadon, önállóan is bejárhatók, más részeire viszont csak előzetes bejelentkezés után szakvezető kíséretével lehet bejutni. A Nemzeti Park részei: Fertő és Hanság.

Tájvédelmi körzetek: Soproni Tájvédelmi Körzet, Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet, Szigetközi Tájvédelmi Körzet

Természetvédelmi területek: Nagycenki Hársfasor Természetvédelmi Terület, Pannonhalmi Arborétum Természetvédelmi Terület, Soproni Botanikus Kert Természetvédelmi Terület, Ikva-menti láprét Természetvédelmi Terület, Liget-patak menti láprét Természetvédelmi Terület, Bécsi-domb Természetvédelmi Terület

Főbb látnivalók: Eszterházy klasszicista kastély, Haydn Emlékház (Fertőd), Késő barokk gloriett, panoráma a tóra (Fertőboz), Kőfejtő (Fertőrákos), XII. századi festmények a r.k. templomban (Hidegség), Fertő-Hanság Nemzeti Park

FERTŐ TÁJ (FERTŐZUG, FERTŐ-MEDENCE)

A magyarországi Fertő-táj részei a Fertőmelléki dombsor, a 75 négyzetkilométeres tó, és a Fertő délkeleti területei, a szikes rétek, puszták világa.

A Fertő-táj Magyarország északnyugati részén található. A Fertő tavat és az azt övező tájat, településeit 2001-ben vette fel az UNESCO a világörökségek közé. A felvételt Ausztria és Magyarország közösen kérelmezte, mivel a Fertő túlnyomó része Ausztriához tartozik, s a határ mindkét oldalán nemzeti park védelmezi. A táj a felvételt népi építészetével, műemlékeivel, az egymást követő civilizációk régészeti emlékeivel, szőlő- és borkultúrájával valamint változatos növény- és állatvilágával érdemelte ki. A világörökség terület érdekképviseletére [1] civil szervezet alakult, az érintett hazai települések részvételével.

A világörökség magyar oldalához tartozik: Fertő-Hanság Nemzeti Park fertő-táji teljes területe, a 75 négyzetkilóméteres tó és annak part menti települései (Fertőrákos – Sopronból Balf – Fertőboz -Nagycenk – Hidegség – Fertőhomok – Hegykő – Fertőszéplak – Fertőd (az Eszterházy park teljes területével) – Sarród – Fertőújlak), a Fertőmelléki dombsor és a Fertő délkeleti területei, a szikes rétek, puszták világa.

A világörökség osztrák oldalához tartozik: Fertőzug (Seewinkel) és a tóparti települések (Ruszt (Rust) – Fertőmeggyes (Mörbisch) – Oka (Ausztria) (Oggau) – Fertőfehéregyháza (Donnerskirchen) – Feketeváros (Purbach) – Fertőszéleskút (Breitenbrunn) – Sásony (Winden am See) – Nyulas (Jois) – Nezsider (Neusiedl am See) – Védeny (Weiden am See) – Pátfalu (Podersdorf) – Ilmic (Illmitz) – Mosonbánfalva (Apetlon)).

A Fertő - mint sztyepptó - vízmélysége átlagosan 50-60 centiméter, a legmélyebb részeken sem haladja meg a 180 centimétert. A kontinentális síkvidéki sós tavak utolsó, legnyugatibb fekvésű képviselője. Vizére jellemző a nagyméretű vízszintingadozás és a magas sótartalom. Korát mintegy 20 ezer évesre becsülik: a jégkorszak végén, földkéregmozgások során jött létre.
A tó nyugati partjával párhuzamosan futó Fertőmelléki-dombsor jellegzetes földtani képződménye a miocénkori lajta mészkő, melynek legszebb megnyilvánulása a római kortól 1948-ig művelt fertőrákosi kőfejtőben látható. Kedvelt biciklitúra-helyszín a tavat körülfutó kerékpárút

A Fertő tó nemcsak különleges természeti viszonyai miatt világhírű, hanem növény- és állatvilága is egyedülálló az egész Földön. A tó partját nagy kiterjedésű nádasok szegélyezik. Olyan, főként sókedvelő növényvilága van, amelynek tagjai között számos faj csakis itt fordul elő.
A tó egyetlen magyarországi üdülőtelepét Fertőrákosról lehet megközelíteni. A szürkészölden csillogó sekély víz a fürdőzőknek csaknem melegvizű, kellemes strandlehetőséget kínál. A Fertő-medencében gyakori az erős szél, amely kedvez a vitorlásoknak és a szörfösöknek. A Fertő és a Rákos patak csatornája kedvelt horgászterület. A tó sajátos szépsége sétahajókkal, kenutúrákkal is felfedezhető.

Főbb látnivalók: Eszterházy klasszicista kastély, Haydn Emlékház (Fertőd), Késő barokk gloriett, panoráma a tóra (Fertőboz), Kőfejtő (Fertőrákos), XII. századi festmények a r.k. templomban (Hidegség), Fertő-Hanság Nemzeti Park

RÁBAKÖZ

Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai- és Kapuvári kistérségben helyezkedik el.
A Kisalföld egyik jellegzetes kistája a Rábaköz. Délen és keleten a Rába határolja, nyugaton a Répce, északon a két folyó hordalékkúpja választja el a Hanságtól.
A kistáj bővelkedik lápos, mocsaras területekben, a nádasok, bokorfüzesek, gazdag élővilágot rejtenek. A Rábca, illetve Keszeg–ér által természetes módon kialakult Barbacsi-tó valamint a Fehér-tó a táj legnagyobb természeti értékének tekinthető. A szigorúan védett, csak engedéllyel látogatható Fehér-tavi ökoszisztémában mintegy 200 madárfaj (többek között a szigorúan védett vörösgém, nagy kócsag és bölömbika) tartozik. A zavartalan bioszféra megfigyelésére érkező ornitológusok biológusok mellett, immár évek óta egy ornitológiai tábor keretében szervezett gyerekcsoportok is látogatják a területet. A páratlan természeti értékek mellé párosul Burgenland, a Fertő-tó valamint a Duna-menti kerékpárút közelsége. A csornai kistérség műemlék jellegű kastélyai, szép templomai is megtekintésre érdemesek.

Népművészet: A Rábaköz népviseletéből a kapuvári, a csornai és a szanyi viselet igényességét, művészi értékét kell kiemelni. A női viselet anyaga (bársony, selyem, brokát…), színvarázsa méltán nyerte el mindenki tetszését. A pillangós kobak jellegzetes fejdísz volt, a kendők (Kapuváron a tilámli, Csornán az aranyfonalas és aranypecsétes) valóságos remekművek. Az alsóruhák házi vászonból készültek. A kapuvári viseletről könyvében Horváth Teréz nyújt szakszerű leírást. A vitnyédi, a szili hagyományos viselet a fentiekkel hasonlóságot mutat. A kivetkőzést követően a ’40-’50-es évektől a néptánccsoportok szereplésein gyönyörködhetünk a XIX. századtól elterjedt ünnepi népviseletekben. A hétköznapi viselet egyszerűbb, kékfestő, vagy karton anyagból készült. A rábaközi hímzés legjobb ismerői Jámborné Zsámár Margit és Virágné Szalontai Judit több kötetben közölnek leírást és mintakincset. A kézimunkák szőr–pamut hímzéssel készültek, amit növényi festékkel színeztek. Az egyszínű piros mellett a kék, ritkábban fekete színt használtak. A sokszínű párák, terítők ma is a rábaközi lakások díszei. Kedvelték a kazettás szerkezetet, az életfa motívumot, a virágokat, a növényi indákat és a madarakat. A szálán-varrott, a keresztszemes és a vagdalásos technikák mellett a fehérhímzés egyik fajtáját, a pókozást főként Hövejen művelik. A népi fafaragás kiemelkedő művészeti ág. Az egyszerű faeszközöket saját szükségletre maguk készítették, de a bútorokat (tulipános ládát, kászlit, almáriumot) asztalosoknál rendelték meg. A népművészeten belül a pásztorművészet remekei legeltetés, vagy delelés közben születtek. A juhászok ismerték a spanyolozás, a karcolás, az ékrovás és az ólmozás technikáját. Tükrösök, borotvatartók, mángorlók, szapufák legszebbjeit a kapuvári, a csornai és a soproni múzeumokban őrzik. A mestergerendákon látható motívumok újabban dísztárgyakra kerülnek. Híres faragókat ismerünk Bogyoszlón: Kiss Ernő, Pintér Jenő, Áder János munkáiban a síkfaragás és a szobrok, sőt a szoborkompozíciók is megjelennek. A fa mellett csont-és szarufaragásban a győri alkotók jeleskednek.

Főbb látnivalók: pl. Csíkos égeres (Hansági Tájvédelmi Körzet több területe), Barokk kastélyban városi múzeum, Páczai Pál kiállítás, Égeres láperdő (Kapuvár), Dőry Kastély, Szénsav - (CO2) gázlelőhely és feldolgozó (Mihályhely)

Ha a Szigetköz a Duna ajándéka, akkor a Rábaközt a Rábának köszönhetjük. Ez a folyó építette a felszínt és adta meg az élet lehetőségét a jó termőfölddel és a dús füvű legelőkkel. Tatár-török égette, vízjárta föld a nép szorgalma révén mégis újra és újra éledt, és örökül hagyott nekünk Árpád-kori templomokat (Rábaszentmiklós és Árpás), török világra emlékeztető kőoszlopokat, barokk kastélyokat (Mihályi és Szany), a múlt századi virágzó állattenyésztéshez kapcsolódó faluképet (Bogyoszló és Szil)
A kistáj bővelkedik lápos, mocsaras területekben, a nádasok, bokorfüzesek, gazdag élővilágot rejtenek. A Rábca, illetve Keszeg–ér által természetes módon kialakult Barbacsi-tó valamint a Fehér-tó a táj legnagyobb természeti értékének tekinthető. A szigorúan védett, csak engedéllyel látogatható Fehér-tavi ökoszisztémában mintegy 200 madárfaj (többek között a szigorúan védett vörösgém, nagy kócsag és bölömbika) tartozik. A zavartalan bioszféra megfigyelésére érkező ornitológusok biológusok mellett, immár évek óta egy ornitológiai tábor keretében szervezett gyerekcsoportok is látogatják a területet.
A páratlan természeti értékek mellé párosul Burgenland, a Fertő-tó valamint a Duna-menti kerékpárút közelsége. A csornai kistérség műemlék jellegű kastélyai, szép templomai is megtekintésre érdemesek

SZIGETKÖZ

Az Öreg- és a Mosoni-Duna között elterülő, zátonyos, szigetekkel, folyóágakkal tagolt ártéri világ (a Győri medencének a Duna (Öreg-Duna, Nagy Duna) és a Mosoni Duna által határolt kistája.). Hatalmas szárazföldi delta- és hordalékkúp vidék, jelentős természeti- és gazdasági (pl. ivóvízkészlet) értékekkel, melyeket erősen veszélyeztet a Bősi vízierőmű-rendszer. Egyben a Szigetköz Magyarország legnagyobbszigete, melynek területe: 375 km². Hossza 52,5 km, szélessége átlagosan 6-8 km.A lejtési viszonyok alapján két részre a Felső és Alsó Szigetközre osztható fel. Tengerszint feletti magassága 110 m-től 125 m-ig változik. A környék központja, legnépesebb települése Mosonmagyaróvár, mely így a táj kerékpáros, lovas, és víziturisztikai bázisául szolgál.

A táj természeti adottságai: A Szigetköz közel 400 km2-es területe kiemelkedő jelentőségű nedves élőhely, amelyen az egyedülálló geomorfológiai, klimatikus, talajtani és nem utolsósorban vízháztartási adottságok következtében különösen változatos élőhelyek alakultak ki, lehetőséget teremtve gazdag és sokszínű élővilág megtelepedéséhez. Ezen az ország területének alig 0,4%-át kitevő területen például megtalálható a teljes hazai edényes flóra 47%-a, a hazai halfajok 80%-a.

Szigetköz otthont ad számos különösen ritka növény- és állatfajnak, amelyek hazánkban másutt nem fordulnak elő:

1. „Halak és kétéltűek bölcsője” (A Szigetköz a Duna halbölcsője volt a Bős (Gabcikovó) vízlépcső megépítéséig és a víz eltereléséig. 65 halfaj fordult itt elő, ez a hazai fajok 80%-a% Megtalálható itt, az eredetileg tiszta hegyi patakokban élő sebes pisztráng (Salmo trutta fario), éppúgy, mint a mocsarak, lápok védett fajai: a réti csík (Misgurnus fossilis), vagy a lápi póc (Umbra krameri). Még néhány a védettek közül: magyar bucó (Aspro singel), botos kölönte (Cottus gobio) selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer). A kétéltűek csaknem valamennyi faja megtalálható a Szigetközben. Közülük gyakori a kecskebéka (Rana esculenta), a vöröshasú unka (Bombina bombina), és a mocsári béka (Rana arvalis). A hüllők kisebb számban élnek a vízjárta területeken, de jellegzetes fajuk, a vízisikló (Natrix natrix) itt is gyakori)

2. Láperdők (dárdás nádtippanos fűzláp (Calamagrostio-Salicetum cinereae), mocsári páfrányos égerláp (Thelypteridi-Alnetum), a mocsári égerfából kialakuló égerfaliget (Paridi quadrifoliac-Alnetum), szil–kőris–tölgy ligeterdő (Scillo vindobonensis-Ulmetum))

3. Mocsárrétek

4. Ligeterdők (bokorfüzes (Salicetum triandrae, Salicetum purpureae), puhafaliget (Salicetum albae-fragilis), keményfaliget (Fraxino pannonicae-Ulmetum)

Főbb látnivalók: Radnóti Miklós halálának emlékműve (Abda), Halász-, horgászparadicsom, Régi aranyász (aranymosó) község (Ásványráró), Vár, Vármúzeum, római kőtár, Xantus János Múzeum (Győr története, antik cserépkályhák), Püspökvár - XIII. századi lakótorony, Öregtemplom Maulbertsch festmények, Vastuskós ház - Patkó Imre képzőművészeti gyűjteménye, Napóleon ház, a négy nagy folyó találkozása (Mosoni-Duna, Rába, Marcal, Rábca), Zichy Palota díszes freskókkal (Győr), Kastély és kastélypark (Hédervár), XIII. századi román stílusú bencés kolostor (Lébénymiklós), Vár, Kőtár, Bástya utca: barokk és klasszicista műemlékházak (Mosonmagyaróvár), XIV. századi gótikus r.k. templom (Rajka), Láperdők (Hédervár - "Vadaskert", Máriakálnok-Arak - "Malomszer", Mosonmagyaróvár - "Parti-erdő”)

MARCAL-MEDENCE

A Marcal-medence a Kemeneshát és a Bakony közé benyúló félmedence: a Kisalföld déli öblözete a Kemeneshát és a Bakonyalja között, tengelyében a névadó folyóval. Nyugati peremén a Ság (tszf. 278 m), keleti szélén a Somló (tszf. 433 m) bazalt vulkáni kúpjai jelzik az egykori felszín magasságát. Csak az északi kis része, a Pannonhalmi-dombság (másnéven Sokorói-dombság), tartozik Győr-Moson-Sopron megyéhez.

A Marcal-folyó a medence nyugati részén folyik. Ennek az az oka, hogy a mellékpatakok (a Sós-ér, a Sokorói-Bakony-ér, és a Csangota-ér) hordalékúpjai a Marcalt nyugat felé szorították.

A medence alapját képező mezozoós rétegekkel takart kristályos kőzetek megsüllyedtek. A pannon üledékek vastagsága 2000 méteres is lehet. A süllyedés a felső pannóniai emelkedés végére megállt. A szárazzá vált felszínen megkezdődött a folyóvízi erózió és akkumuláció. A pannóniai-tenger visszahúzódása után a felszínre a győr-moson-soproni területtől délebbre bazaltlávává rakódott le (Somló, Ság-hegy) Legközelebb esik a megyéhez a marcaltői tufamező, amelynek anyagát régóta fejtik építő és útburkolókőnek. A Marcal-medence feltöltődött. A Keszthely-gleichbergi -vízválasztó kiemelkedését, viszont intenzív lepusztulás követte. Ennek következtében a Marcal-medencéből napjainkig 150-160 méter vastag üledék pusztult le. Ezt a réteghiányt az előbb említett bazaltsapkás tanúhegyek igazolják. A Győri-medence felsőpleisztocén süllyedése következtében a Marcal-medence felszínét a Bakonyból lefutó patakok egyre mélyebbre vájták. A medence túlnyomó részét lepelhomok borítja. A Marcal és a mellékpatakjai mentén meszes, homokos, öntésiszap, a magasabban fekvő területeken karbonátos, kavicsos homok (Tét környékén és meszes homok található. A Marcal-medence környékén szegény a mezőgazdasági kultúrtáj.

Főbb látnivalók: XII. századi román stílusú evangélikus templom, gótikus átépítésben (Dabrony), Dobrókai csárda (egykori betyárcsárda) (Kerta), Védett park (Kamond)

MOSONI-SÍKSÁG

Mély fekvésű, feltöltött, termékeny talajú vidék, a Pannon-síkság peremterülete. Területe 425 km2, a Kisalföld nagytáj 8%-án, és a Gyõri-medence középtáj 17%-án terül el. Szigetköztől délre található, a Fertő-Hanság lapályáig terjed.
A felszínt széles laposok, réti-lápi agyaggal és tőzeggel borított mélyedések, továbbá kavics- és homokszigetek, az ún. gorondok tagolják. A területre a délkeleti irányú esés a jellemzõ.

Főbb gazdasági jellemzői:

- Búza- és kukorica, káposzta, saláta, uborka, burgonya, repce, petrezselyem, sárgarépa, cukorrépa, lucerna, lóhere termesztése

- Sertés, szarvasmarhatenyésztés

- ipari központja Mosonmagyaróvár: malomipar, tejipar, textilipar

- energetika (Ezen területen, az ország egyik "szelesebb" helyén az ún. Dévényi-kapu folytatásában áll az első magyar szélerőműpark 12 tornya.A széltornyok 78 méter magasak, rotorjuk 90 méter átmérőjű. A 12 géptől évente 52 ezer megawattóra termelést várnak.)

Főbb látnivalók: Neogótikus templom (Albertkázmérpuszta), a táj jellegzetes természeti értékei (a Mosoni-Duna és a Lajta folyóknak és galériaerdőinek élővilága, nyárfák, vadgesztenyék, kocsányos tölgyek fűzek és szilfák, illetve orchideák, horgászhelyek; Szent Jakab plébánia templom (Lébény), pl északnyugatra Lébénymiklósnál a Hansági Tájvédelmi Körzet egyes részei; Német-magyar helytörténeti kiállítás, római katolikus templomok (az Árpád-kori alapokra épült szentpéteri, valamint a XVI. századi, később barokk stílusban átépített somorjai plébániatemplom), Hármashalom-emlékmű - a Szent István korabeli Magyarország 52 megyéjének földjéből alakítottak ki (Jánossomorja)

KOMÁROM-ESZTERGOMI-SÍKSÁG

Komárom - Esztergom és Győr - Moson - Sopron megyék határán ível át ez a síkság, mely a Kisalföld része, folytatása. Magasabban fekvő részein szőlőt nevelnek, ezek a Neszmély-Ászár borvidék részét képezik. A környék legnagyobb nevezetessége kétségkívül a komáromi Monostori Erőd.

A Dunántúli-középhegység három nagy vonulata közül a Bakony, a Vértes-Velencei-hegyvidék és a Dunazug-hegység egyaránt érinti Komárom-Esztergom megyét. (A Bakonyból a Súri-Bakonyalja, a Vértesből a Bársonyos környéki hegyek, az Által-ér-völgy, a Vértes-fennsík és a Vértes peremvidéke, a Dunazug-hegységből pedig a Gerecse majdnem teljes területe és a Pilis egyes részei tartoznak a megyéhez. A Kisalföld kistájai közül a megyében található az Almás-Táti-Duna-völgy teljes területe, a Győr-tatai-teraszvidék és az Igmánd-Kisbéri-medence jelentős része. A Dunakanyar és a Visegrádi-hegység egy része szintén a megye területén van. A megye legmagasabb pontja a Pilis hegységben található Nagy-Szoplák (710 méter), legalacsonyabb pontja pedig a Duna mellett, Dömös határában található (108 m).

Komárom-Esztergom megye tájegységei: a megye legészakibb települése Esztergom (Esztergomi kistérség), a megye legdélibb települése Súr (Kisbéri kistérség), a megye legkeletibb települése Dömös (Esztergomi kistérség), a megye legnyugatibb települése Bakonybánk (Kisbéri kistérség).

Komárom-Esztergom megye természetvédelmi (védett) területei: Duna-Ipoly Nemzeti Park (Strázsa-hegyi tanösvény), Gerecsei Tájvédelmi Körzet, Dunaalmási kőfejtők Természetvédelmi Terület, Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület, Vértesszőlősi előembertelep Természetvédelmi Terület.

Főbb látnivalók: védet természetvédelmi területek (lásd fent), Lótenyésztő központ az Állami Gazdaságban (Bábolna), Habsburg korabeli erődrendszer (Csillagerőd, Monostori erőd, Igmándi erőd), Klapka Múzeum, Ipartörténeti Múzeum, Csillagvár, Igmándi erőd (Kőtár), Strand- és gyógyfürdő (Komárom), Keserűvíz-források (Nagyigmánd), szabadtéri múzeum (jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítóhelye), „Samu”, (Vértesszőlős), Ókeresztény temető (Szőny), Angol kert, Eszterházy-kastély, kálvária-kápolna, olimpiai felkészítő tábor, Öreg vár és Öreg tó, Pálma ház, víztrony, vízi vágóhíd (Tata)

Dunántúli-középhegység vissza az oldal tetejére

DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A Dunántúli középhegység a Dunántúl tájegységében a DNY-ÉK irányú, barlangokban és turistaútvonalakban gazdag, több kilátóval rendelkezõ hegyvonulat, amely hazánk nagy tájai közül az egyetlen, amelynek földtani határai az ország határain belül találhatók. Az Országos Kéktúra útvonala átvezet rajta. A hegyvonulat átlagos magassága 400-600 m között változik. Kiterjedése 200 km hosszúságban különül el a Kisalföld, a Balaton és a Mezőföld lapályaitól. A Bakonyi "0" km Zircen található. Turisztikai központjai: Nagyvázsony, Zirc, Bakonybél, és a Balaton-környéki idegenforgalmi helyek.

Tájegységei:
1. Bakony: Északi-Bakony, Déli-Bakony, Balatonfelvidék, Tapolcai-medence, Keszthelyi-hegység és Bakonyalja a Pannonhalmi-dombsággal
2. Móri-árok
3. Vértes
4. Vértesalja
5. Zámolyi-medence
6. Gerecse
7. Zsámbéki-medence
8. Budai-hegység
9. Pilis-hegység
10. Visegrádi-hegység
11. Velencei-hegység
A Dunántúli-középhegység városaiban sok a gyár, a lakosság nagy része ezekben dolgozik. Autót, műtrágyát, papírt, üveget, porcelánt készítenek, és olajat finomítanak. A hegység kőzetei az építőiparnak adnak nyersanyagot (cement, tégla, cserép). Földművelésre, állattenyésztésre csak a völgyek, medencék alkalmasak. A déli lejtőkön viszont főként a Balaton mellett megterem a szőlő és a gyümölcs is.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-hegység és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre.

DUNAZUG-HEGYSÉG

A Dunazug-hegység a Gerecse, a Pilis és a Budai-hegység összefoglaló neve. A Dunazug-hegység és egyben az egész Dunántúli-középhegység legmagasabb tagja a 756 m magas Pilis. A Pilist főként triász üledékek (mészkő, dolomit) alkotják. Dorog környékén az eocén korú barnakőszén évszázados bányászatának nyomai - bányagödrök, -üregek, meddőhányók - máig meghatározzák a táj képét. A 633 m magas Gerecsében a jura üledékek uralkodnak. Ezek közé tartozik a süttői vagy piszkei vörösmárvyánként ismert vöröses színeződésű mészkő. A hegységperemi barnakőszén-bányászat okozta karsztvízszintcsökkenés a Gerecsét sem kerülte el. Emiatt apadt le hosszú időre a tata környéki langyosvizű források vízhozama. A Budai-hegységet (János-hegy 527 m) változatos kőzetfelépítése (triász mészkő, dolomit, eocén mészkő, oligocén homokkő stb.), számos barlangja (Pálvölgyi-, Szemlőhegyi-barlang) és több mint száz gyógy- és hévforrása avatja páratlan természeti értékké. Ezek mind-mind fontos szerepet játszottak Budapest településtörténetében

PILIS-HEGYSÉG

A Pilis vagy Pilis hegység, röghegység a Duna jobb partján, Budapest és Esztergom között. A Dunántúli-középhegység legkeletibb tagja. Nem magas, de természeti szépségei miatt sokan felkeresik. Fő csúcsa a Pilis (756 m). A Pilis hegységet a Kétbükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el a Visegrádi-hegységtől, amelyet a köznyelvben – helytelenül – általában szintén a Pilis hegység részének tartanak, pedig geológiailag már az Északi-középhegységhez tartozik.

600 méter feletti csúcsai: 1. Pilis vagy Pilis-tető (756 m, a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsa), Nagy-Bodzás-hegy (717 m), Nagy-Szoplák (710 m), Kis-Szoplák (686 m) és a Vaskapu-hegy (651 és 645 m – nem azonos az esztergomi Vaskapuval). Az itt felsorolt csúcsok lényegében egy tömbben, a Pilis sasbércén helyezkednek el. Nevezetesebb csúcsok még a Kevélyek és a sziklamászó gyakorlóterepéről ismert Oszoly.

Barlangjai: Sátorkőpusztai-barlang (Esztergom), Legény- és Leánybarlang (Pilisszentlélek), Kőfülkék a Pilis-hegyen (Pilisszántó), Ziribár-barlang (Pilisszántó) és az Ördöglyuk (Két bükkfa-nyereg).

Főbb látnivalók: Sziklamászó gyakorlóhely dolomitszirten, kilátóhely Pilisszentlélekre (Fekete-kő), XIII. századi cisztercita kolostorrom, Szurdokvölgy - bejáratánál autóspihenő, és amészégető kemencék (Pilisszentkereszt), Mészkőletörés, sziklamászóiskola, kisebb barlangi üregek és a Meserét (Oszoly), Hévizes barlangok (Strázsa-hegy), két kapuval áttört sziklaborda, mászóiskola (Vaskapu)

KESZTHELYI-HEGYSÉG

A Keszthelyi-hegység a Dunántúlon helyezkedik el. Valójában a Dunántúli-középhegység elkülönült nyugati tagja. A hegységet egyik oldalról a Balaton, másik oldalról a Gyöngyös-patak, a Várvölgyi-medence és a Tapolcai-medence veszi körül. A Keszthelyi-hegység területe kb. 350 km².

Két fő vonulata van: a Keszthely-Rezi vonulat és a Vállus-Vonyarcvashegy vonulat. Két legmagasabb csúcsa a Köves-tető (444 m) és a Meleg-hegy (425 m).
Barlangjai: Acheron-kútbarlang, Borz-lyuk, Böjt-barlang, Balatonedericsi-barlang (Szél-lik), Cserszegtomaji-kútbarlang, Csodabogyós-barlang (fokozottan védett), Dobogó-tetői-barlang, Döme-barlang ()fokozottan védett), Edericsi (2 sz.), Hévízi-forrásbarlang, Horda-barlang, Kessler Hubert-barlang, Nagy (Somos)-nyelő, November 7-barlang, Rezi-barlang, Szoba-kői-barlang, Szobakői-víznyelőbarlang, Szúnyogos-nyelő barlangja, Vaddisznós-barlang és a Vadlán-lik (Gyenesdiási)

Főbb látnivalók: Afrika Múzeum és állatbemutató (Balatonederics), Kútbarlang (Cserszegtomaj), Rádioaktív termálvízű-tó és Román kori templom (Hévíz), Boronapincék, Berzsenyi kilátó és Vadlány-barlang (dolomit kőzetben) (Gyenesdiás), Festetics Kastél: Helikon könyvtár, Balaton Múzeum, Georgikon, Helikon park és Fenékpuszta rómia kori ásatások (Keszthely)

TAPOLCAI-MEDENCE

A Tapolcai-medence a Dunántúli-középhegység délnyugati részén elterülő földrajzi tájegység. Határai a Balaton-felvidék, a Keszthelyi-hegység, a Káli-medence és a Déli Bakony. A Káli-medencétől nyugatra helyezkednek el a Tapolcai-medence híres tanúhegyei.
Természeti értéke a Szentgyörgy-hegy (Tapolca): A híres, 415 méter magas Szentgyörgy-hegy oldalán hatalmas bazaltoszlopok sorakoznak. A Tapolcai-medence vulkáni eredetű hegyei közül többnek a felszínén is megfigyelhető az oszlopos elválás.

Barlangjai: Borostyán-barlang, Kincses-gödör, Kórház-barlang, Mészégető-barlang, Munkásszálló alatti barlang, Plecotus 1. barlang, Sárkány-barlang, Tapolcai-tavasbarlang, Kordos könyv és a Zsidó temető melletti barlang

Főbb látnivalók: Mindszenty-emlékmű (Nemesgulács), "Bazaltorgonák" a tanúhegyen, Műemlék présházak és az Egri József Emlékmúzeum (Badacsony), Tanúhegy a középkori Gyulaffy vár romjaival (Csobánc), "Bazaltorgonák", tanúhegy és Szőlészet, borászat Szent (György-hegy), Eszterházy kastélyban alkotóház, Óvár a Balaton partján (erdősült) és a "Nagy" vár a falu felett, kilátóhely (Szigliget), Malom-tó, Tavasbarlang, kórházbarlang és az Y-házak (Tapolca)

BALATON-FELVIDÉK

A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugati-keleti irányban húzódó kiemelkedés, fennsík. A Bakonytól a veszprém–nagyvázsony–tapolcai törésvonal választja el.

A terület részei: Keleti része, Pécselyi-medence, Káli-medence, a Tapolcai-medence és a tanúhegyek

Főbb látnivalók: Kossuth utcai parasztházak és Régi pincék a Fenye-hegyen (Balatonakali), Csodabogyós-barlang, (Balatonederics), Jókai Emlékmúzeum, Tagore sétány a Balaton parton, Arácsi temető, Lóczy Lajos Balaton-kutató sírja, Koloska-völgy: Lóczy forrás- és barlang, pihenőpar (Balatonfüred), Három középkori templom romja (Dörgicse), Balaton Felvidéki Nemzeti Park, Kis-Balaton (Fenékpuszta),Oszlopos elválású bazaltfeltárás a volt bányában (Hegyeskő), Bivalyrezervátum (Kápolnapuszta), Kőtenger (homokkőtömbök) (Kővágóörs), XIV-XV. századi Kinizsi vár, Vármúzeum, Posta Múzeum, Néprajzi Múzeum és a Középkori templom és pálos kolostor romja (Nagyvázsony), Működő vízimalom * 200 éves Kőhíd (Örvényes), XI. századi bencés apátság altemploma, Barokk templom és kolostor, benne múzeum, Tájházak, Óvár Sáncai (földvár), Barátlakások bazalttufa kőzetben, Gejzírkúpok (pl. Aranyház), Levendulás és a Cyprián-forrás (Tihanyi-félsziget)

BAKONY

A Bakony (Bakonyerdő) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.
A Bakonyt a Devecser és Várpalota között húzódó, nyugat–keleti irányú törésvonal (amelyben a 8. számú fő közlekedési út is halad) két részre osztja: az Északi-Bakonyra és a Déli-Bakonyra. Tágabb értelemben a Bakony részének tekinthető a Déli-Bakonytól a Tapolcai-medence által elválasztott Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék is.

Részei: Északi-Bakony, Déli-Bakony és Balatonfelvidék.

Ásványkincsei: bauxit, mangán, barnakőszén, mészkő

Főbb látnivalók:
Déli-Bakony: Bányászati Múzeum, Csinger-völgy: parkerdő, uszoda, sportpályák (Ajka), XVI. századi várkastély és park és "Mesterember házak" (Devecser), Porcelángyár és múzeum (Herend), Bazalttakaró, bazaltbarlangok és az Adótorony (Kab-hegy), Sümegi középkori vár és Ősemberi kovakőbánya (Sümeg), Védett tiszafa erdő (Szentgál), Őskarszt a bauxitbánya helyén (földtani bemutatóhely) (Úrkút), Várnegyed: Püspöki palota, Székesegyház, Gizella- és Szent György kápolna, majd Völgyhíd és az Állatkert (Veszprém). Északi-Bakony: Tájház * Barokk apátsági templom és kolostor (Bakonybél), Lamberg Kastély és kastélypark (Bodajk), Zirc és Bakonyszentlászló közötti szurdokvölgy (Cuha-völgy), Várrom mészkőszirten (Csesznek), Védett bükkösök (Farkasgyepü), Ősfenyves - erdei fenyő (Fenyő-fő), Bakonynána közelében: Római fürdő és Bodajk mellett barlangüregek (Gaja szurdok), Adótorony, kilátó a legmagasabb ponton (Kőris-hegy), Kerektemplom (Öskü), XV. századi vár romantikus maradványai, Petőfi Kilátó, Bazaltsziklák és Borászat (Somló-hegy), Szélmalom, Aknabarlangok a fennsíkon (pl. Alba Regia) (Tés), XIV. századi vár, Vármúzeum és Barokk stílusú Zichy Kastély (Várpalota), Cisztercita apátság, könyvtár * Reguly Antal Múzeum és Arborétum (Zirc)

BAKONYALJA

Bakonyt északon laza üledéksorozatokból épült, enyhén hullámos hegylábfelszín övezi, mely a Bakonyalja nevet kapta. A tájegység tulajdonképpen a Bakony hegység és a Kisalföld közötti átmeneti sáv. A negyedidőszakban a Bakony központi területeiről lefutó patakok nagymennyiségű hordalékot teregettek szét az előtereken. A táj a Balaton északi partvonalához csatlakozóan a Balaton és a Magas-Bakony közötti területen fekszik. Északi határvonalát a Bakony déli peremhegyeinek vízválasztó vonala adja. DNy-i irányból a Keszthely-Hévíz vonal határolja, ÉK-en pedig a Móri-horpadásig terjed.
Földrajzilag a Keszthelyi-hegység, a balatoni bazalthegyek, a Balaton-felvidék, a Bakony déli peremvidéke, a Veszprémi-fennsík és a Herend - Várpalotai-dolomitmező tartozik a tájba.

A Keszthelyi-hegység erdejei: Balatonederics, Lesencefalu, Nemesvita, Balatongyörök, Gyenesdiás, Rezi, Vállus, Várvölgy, Vonyarcvashegy és Keszthely erdői.

Főbb látnivalók: Jászai Mari szülőháza és XVIII. századi barokk templom (Ászár), I. Világháborús hadifogolytábor emlékszobája (Csót), XIV. századi várrom (Döbrönte), (UNESCO Világörökség): Árpád kori bencés főapátság, könyvtár, arborétum (Pannonhalm), Eszterházy Kastély (múzeum és park), késő barokk stílusban, a Kékfestő Múzeum, a Ref. Kollégium, a Szabadság tér: barokk épületegyüttes és Vizimalmok (Pápa), Kálvária-domb - Geológiai Múzeum, Román-gótikus vár, Kuny Domokos Múzeum, Öreg-tó, Fényes-forrás, Fényes fürdő, Vizimalmok (Cifra és Miklós malom) és Olimpiai edzőtábor (Tata)

SOKORÓI-DOMBSÁG

Győrtől délkeletre a Győri-medence és a Bakony között helyezkedik el a Sokorói-dombság vagy Pannonhalmi-dombság, Magyarország egyik kistája. Magyarország legújabb tájbeosztása szerint a Dunántúli-középhegység nagytájhoz (makrorégió) tartozik. Régebben a Kisalföld peremvidékéhez sorolták. Ez is mutatja, hogy a táj átmeneti terület a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység között. A Sokorói-dombság körül elhelyezkedő települések néprajzi, illetve társadalomföldrajzi elnevezése Sokoró vagy Sokoró térség.

A Sokorói-dombság legegyszerűbben Győrből érhető el. Kerékpárosok számára a Fertő-tavi és szigetközi kerékpárutakról is jól megközelíthető. Az terület turisztikai értékét növeli a Bakony hegység, illetve azon keresztül a Balaton közelsége.

A dombvonulatok között futó völgyekben a Rábáig lefutó lankákon falvak és hegyközségek, betelepült szőlőhegyek találhatók. Annak a népi építészeti stílusnak, amelyet újabban a néprajz önálló kisalföldi házvidékként különít el, legszebb példáit épp a Sokoró vidékén lelhetjük meg. A típust nem az építőanyagai, hanem beosztása, tüzelő és füstelvezető berendezései, valamint a fő szerkezeti elemei alapján határozták meg. E központi bejáratú, háromosztatú, szabadkéményes, zárttüzelős szobájú, ágasfás, majd később ollólábas, szelemenes tetőszerkezetű ház, és a hozzátartozó porta a 17. századtól adott otthont a születésnek és a halálnak (például Tényőn, Tápon, Győrújbaráton, Pannonhalmán stb.)
Főbb látnivalók: Jászai Mari szülőháza és XVIII. századi barokk templom (Ászár), I. Világháborús hadifogolytábor emlékszobája (Csót), XIV. századi várrom (Döbrönte), (UNESCO Világörökség): Árpád kori bencés főapátság, könyvtár, arborétum (Pannonhalm), Eszterházy Kastély (múzeum és park), késő barokk stílusban, a Kékfestő Múzeum, a Ref. Kollégium, a Szabadság tér: barokk épületegyüttes és Vizimalmok (Pápa), Kálvária-domb - Geológiai Múzeum, Román-gótikus vár, Kuny Domokos Múzeum, Öreg-tó, Fényes-forrás, Fényes fürdő, Vizimalmok (Cifra és Miklós malom) és Olimpiai edzőtábor (Tata)

VÉRTES

A Móri-árkon túl a Dunántúli-középhegység a Vértesben folytatódik. A hegységet elsősorban triász mészkő és dolomit építi fel. A Bakonynál jóval alacsonyabb Vértes (487 m) területén barnakőszén-, illetve bauxittelepek találhatók. Takaros és tiszta levegőjű, szép fekvésű települések sorakoznak a Vértesben, amelyek kiindulópontjai a Vértes legszebb kiránduló útvonalainak, és a falusi vendéglátás keretében szállást és néha ellátást is kínálnak

Csákvár község érdekessége, hogy nemrégiben még a Dunántúl fazekasságának központja volt. A Vértes Múzeumban a helytörténeti és céhes emlékek mellett a csákvári fazekasság jellegzetes, nevezetes csíkos és zöld darabjaival is megismerkedhet az érdeklődő. A török háborúk során sokat szenvedett település a XVII. Századtól, az Eszterházy-család birtoklása idején kapott erőre.
Csákberény vadban gazdag, terjedelmes erdők szegélyezik. Két 18. századi temploma a környező hegyvidékkel elragadó tájképet alkot. A község a hamisítatlan falusi környezet mellett kirándulási és vadászati lehetőségeivel tűnik ki. A Vértest kettéosztó ÉK-DNy-i irányú, árkos süllyedékben elhelyezkedő Gánt 1926-tól a magyarországi bauxitbányászat egyik központja volt.

Gánt melletti külszíni bauxitbányában - bezárása után - szabadtéri geológiai múzeumot rendeztek be. A bányaudvar egy részén újabb ismét megindult a fejtés. A hegység nyugati peremén alakult ki a móri borvidék. Ősszel a déli Vértesben a kivillanó fehér sziklákat díszítő, sokak szerint a kanadai indián nyarat idéző színpompában, a cserszömörce sokszínű lombszíneződésében gyönyörködhet az idelátogató.
Vérteskozma, a bűbájos völgyben fekvő, ősidők óta lakott település az 1970-es évektől a mostoha megélhetési körülmények miatt elnéptelenedett. A környék szépsége azonban új tulajdonosokat vonzott ide, akik üdülés céljából, hagyományos stílusban újították fel a múlt század közepéről származó, német telepesek által épített, falusi házakat.

Barlangjai: Gánti-barlang, Báraczházi-barlang, Vértessomlói-barlang, a Csóka-hegyi-fennsík karsztmélyedésének barlangjai, a Szakáll-nyiladéki barlan, Dűlt-kúti-völgyi-barlang, Hárs-völgyi-barlang

Várai: Gesztesi-vár, Vitány-vár, Csákvár

Főbb látnivalók: Geológiai és botanikai tanösvény (3,5 km) * Csákvári-barlang - őslénymaradványok (Csákvár), várrom a XIII. századból (Csókakő), pihenő tó Pusztavámtól délre (Csuka-tó), Bányászati Múzeum (Gánt), Gesztesi vár (Várgesztes), Jégkorszaki maradvány növények (reliktumok) (Fáni-völgy), Kamalduli szerzetestelep (Majk-puszta), Bormúzeum és a Lamberg- és Láncos kastély (Mór)

VÉRTESALJA

A Vértes hegység Ny-i, D-i, K-i peremterülete. Néprajzilag hozzátartozik a Móri völgy, a Zámolyi-medence, Sárrét, és a Velencei-tó környéke is. A honfoglalás kora óta az ország fontos központi szerepkörű területe. Középkori lakossága valószínűleg déli, DK-dunántúli kapcsolódású volt. Társadalmi fejlődése, anyagi kultúrája is azzal a vidékkel lehetett rokon. Népessége a hódoltság idején rendkívül erősen lepusztult. Nagy létszámban költöztek területére telepesek, a magyarokon kívül németek.
Híressé vált borászata történelmi borvidékeink közé tartozik (Mór). Szőlészete a Vértesalja egyik sok évszázados, még a telepítések előtti gazdasági központjának, a csókakői uradalomnak a hagyományain bontakozott ki. Jelentős központja volt Székesfehérvár, úgyis, mint városi centrum, úgyis, mint jelentős paraszt-polgári közösség települése. Középkori hagyományokban gazdag, magyar paraszti kultúrája összekötő kapocs az Alföld és a Kisalföld népi műveltsége között. Jelentős uradalmi területein a szegényebb rétegek számos archaikus jelenséget őriztek meg.

VELENCEI-HEGYSÉG

A Vértestől a pleisztocénban még tóval kitöltött Zámolyi-medence választja el a Velencei-hegységet (352 m). A Velencei-hegység jóval idősebb, mint a Dunántúli-középhegység többi része, gránittömege az óidő karbon időszakából származik. A hegység hazánk egyetlen gránithegysége, ahol idehaza máshol nem látható gránitsziklákat, sajátos lepusztulásformákat találhatunk. Ilyenek a népnyelven "gyapjúzsákoknak" nevezett hatalmas gránittömbök, illetve a környezetük fölé magasodó, sokszor csupán egyetlen él mentén alátámasztott ingókövek. A hegység déli előterében zökkent be a pleisztocén végén a Velencei-tó süllyedéke.

Barlangjai: Szedres- és Hasadék-barlangok. Endrina-, vagy Maléza-barlangok, Pandúr-kő öt (Kis-, Zsivány-, Teraszos-, Osztott-, Háromszájú-barlang) tartalmazó gránitszirtje, Báracházi-barlang, Zsivány-barlang, Maléza-barlang.

Forrásai: Anikó-forrás (Pákozd), Angelika-forrás (Pákozd)

Tanösvényei: Gránit-tanösvény (Pákozd), Pákozd-Sukorói Arborétum, ahol halászati és tájmúzeum, illetve erdőgazdálkodási tanösvény is működik.

Főbb látnivalók: Löszbarlang Pákozd közelében (Bárcaházi-barlag), gránit sziklaformák főleg Pákozd mellett (Ingőkövek), Gránitbánya udvarán a "Szintezési ősjegy" (magassági alappont) (Nadap), Pákozdi csata emlékmű, pihenőpark, Doni-kápolna (Pákozdi-félsziget), Néprajzi ház (Sukoró)

GERECSE

A Vértes-hegységtől a Tatai-árok, a Pilistől a Dorogi-medence (Dorog-Pilisvörösvár közötti árok), a Budai-hegységtől a Zsámbéki-medence választja el. Nyugati oldalán a Kisalföld peremvidékével határos. Északi lejtője a Duna felé meredeken végződik.

A Gerecse, illetve Gerecse hegység (gyakran hibásan: *Gerecse-hegység) röghegység a Dunántúlon, a Dunazug-hegység háromszög alakú, legnyugatibb része. Átlagos magassága 400 méter. Területe 850 km.
Legmagasabb csúcsa, a Nagy-Gerecse 634 méter magas. Túlnyomó részt dachsteini mészkő, kisebb részben felső triász dolomit alkotja. Üledékes építőanyagainak (mészkő, homokkő, agyag, márga) helyi formái közül nevezetesek a mészkő barlangjai, a jura-mészkő „vörösmárványa”, az eocén, oligocén rétegek szénbányái, a cement alapanyaga, a márga, a Dunára néző lejtők vastag löszrétegébe vágott mély utak, löszfalak.

Részei: Nyugati-Gerecse, Középső- vagy Magas-Gerecse, Keleti-Gerecse és Déli-Gerecse

Főbb látnivalók: Arborétum és halastó (Agostyán), XIII. századi műemléktemplom * Öregkő, védett barlangok és növények (Bajót), Kőhegy - Turul madár, pihenőpark * Szelim-barlang (ősember lakta) (Tatabánya), Búcsújáróhely (Péliföldszentkereszt), Kőbánya ("Piszkei márvány" lelőhelye) * Pisznice-barlang (többszáz méter hosszú) (Pisznice), Előember leletek bemutatóhelye (Vértesszőlős), Lámpamúzeum és a XIII. századi kolostorrom (Zsámbék)

BUDAI-HEGYSÉG

A főváros, Budapest, északnyugati területe 400-500 méteres hegyeivel (Széchenyi-, Sváb-, János-, Hármashatár-hegy), kitűnő levegőjével, túraútvonalakkal behálózott erdőivel a természetbarát kirándulók Mekkája. A gyaloglás és kerékpározás mellett a turisták kedvelt közlekedési eszközei a fogaskerekű (a Szilágyi Erzsébet fasortól a Széchenyi-hegyig), a Széchenyi Gyermekvasút, amelyet a mozdonyvezetőn kívül gyermekek üzemeltetnek (a Széchenyi-hegytől a János-hegyen keresztül Hűvösvölgyig), s a János-hegyre fel-, s a hegyről leszállító libegő, melyről tiszta időben gyönyörű városi panoráma tárul a kiránduló elé.

Barlanjai: Mátyáshegyi-barlang, Ferenchegyi-barlang, Józsefhegyi-barlang, Szemlő-hegyi-barlang, Bátor-barlang és a Táborhegyi-barlang, Molnár János-barlang, Pálvölgyi-barlang, Solymári-ördöglyuk

Budapesti főbb múzeumai: Budapesti Történeti Múzeum, Közlekedési Múzeum, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Természettudományi Múzeum, Magyar Vasúttörténeti Park, Műcsarnok, Néprajzi Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Szoborpark, Terror Háza Múzeum

Főbb látnivalók: Budai kilátók, Vadaspark (Budakeszi), Földrajzi Múzeum, Minaret és Kutya-vár romjai (Érd), Gyermekvasút -12 km hosszú, szép vonalvezetésű kisvasút a Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között, Halászbáytya (Budai-vár), Hősök tere, Lánchíd, Libegő - Drótkötélpálya Zugliget és János-hegy között, Mátyás templom, Normafa – kiránduló, pihenő- és síközpont(Budapest), bennszülött növénye a dolomit len (Nagyszénás), Nagy Ördögárok áttörése mentén védett barlangok, és növények (Remete-szurdok), dolomitrög védett növényekkel, állatokkal, sziklaalakzatokkal (Sas-hegy), Operaház, Parlament, Szarka vár, Helytörténeti gyűjtemény és Ördöglyug barlang (Solymár), Szent István Balzilika (Budapest)

Budapest főbb (gyógy)fürdői: Gellért Gyógyfürdő és Uszoda, Király Gyógyfürdő, Lukács Gyógyfürdő és Uszoda, Rudas Gyógyfürdő és Uszoda, Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda, Csillaghegyi Uszoda és Strandfürdő, Dagály Strandfürdő és Uszoda, Dandár Gyógyfürdő, Rác Gyógyfürdő, Római Strandfürdő

Dunántúli-dombság vissza az oldal tetejére

ŐRSÉG

Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. A vidéket gyakran összetévesztik a Vendvidékkel, az ottani szlovén településeket „őrségi szlovén falvakként” emlegetve, valójában azonban ezek mind néprajzilag, mind etnikailag nagyon különbözőek.

Múzeumok, kiállítások: Veleméri kiállítások, Vadász kiállítás (Magyarszombatfa), Helytörténei kiállítás (Egervár), Vasvári sánc, Szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeum, Göcseji Falumúzeum (Zalaegerszeg), Savaria Múzeum (Szombathely), Savaria Múzeum, Szikszai Edit gyűjtemény (Őriszentpéter), Szabadtéri néprajzi múzeum (Pityerkeskanzen) (Szalafő), Sindümúzeum (Velemér), Kapornaik tájház (Szlovéniai oldalon), Körmendi Vármúzeum, Pityerszeri múzeumfalu (Szalafő), Pankaszi Falumúzeum, Kapornaki néprajzi és történeti gyűjtemény, Villa Publica romkert és Salla Kiállítóhely és tájház (Zalalövő)

Főbb látnivalók: Kercaszomori Szt. Vendel templom helye (Pusztatemető), Szent Péter-templom (Őriszentpéter), Szentháromság-templom Aquila János freskóival (Velemér), Harangláb (Pankasz, Kercaszomor, Nemesnép, Gödörháza), református templom (Bajánsenye, Szentgyörgyvölgy - Nyugat-Dunántúl a egyetlen festett fakazettás temploma), Zakál György emléktáblájával (Nemesnép), Középkori Szent Márton templom (Domonkosfa), Őrségi Nemzeti Park

ZALAI-DOMBSÁG

„Ezernyi völgy. Ezernyi hajlat, ezernyi domb, ezernyi erdősziget… Ezernyi hajlék, fehér présházak, vasalt ajtajú öreg borospincék, tündérnyi völgyhajlatok…fekete rigó füttye hinti be a tájat. A tájat mely hasonlíthatatlan. A tájat, amely egyedülvaló."
A Zalai-dombság Magyarország nyugati határszélén elterülő középtáj. A dombhátakon folyóvízi üledékeket találunk, a jégkorszaki szélbarázdákban kialakult völgyek némelyike az egykori Pannon-tó pliocén korú üledékeit is feltárja. A sűrű, csaknem párhuzamos, de dél felé kissé szétterülő völgyek rendszere morfológiailag erősen tagolja. Ez a felszabdaltság nem kedvezett a nagyobb települések kialakulásának, így vált jellemzővé a „szeges” falutípus. Legjelentősebb folyója a Zala, a Balaton legfőbb vízszállítója. Területének nagy hányadát erdő borítja, az országos átlagnál kisebb a szántóföldi termelés jelentősége.
Az ipari számára legfontosabb a szénhidrogén-, építőanyag- és termálvíz-vagyona. A mára jórészt kiapadt kőolaj- és földgázkészletek kiaknázására alakult meg a MAORT, amely az államosítás után is a terület fejlődésének egyik fő mozgatórugója maradt.
A Zalai-dombság két legnagyobb városa Zalaegerszeg és Nagykanizsa.

A középtáj határai: északon az Alpokalja, a Vasi-hegyhát és a Kemeneshát, keleten a Keszthelyi-hegység, a Balaton és a Rinya, délen a Mura, nyugat felé a Dráva-Mura-dombvidék (Szlovénia, Horvátország).

Területei: Nyugat-Zalai dombság (Felső-Zala völgy, Kerka-vidék (Hetés), Göcsej (Közép-Zalai dombság), Kelet-Zalai dombság (Egerszeg–Letenyei dombság, Principális-völgy, Zalaapáti-hát, Alsó-Zala-völgy, Zalavári-hát), Mura-balparti sík

Főbb látnivalók: Szentmihályfa XIII. századi román kori templom (Böde), Reneszánsz alapokon épült barokk várkastély (Egervár), Vadása-tó, üdülő- és horgászcentrum (Hegyhátszentjakab), Göcseji fa harangláb (1800) (Kustánszeg), XIV. századi - később átalakított - gótikus r.k. templom (Muraszemenye), "Romlott vár" a Szentgyörgyvári hegyen (Kucsul Hasszán pasa kéjlakának romjai), Hétforrás, Klasszicista zsinagóga, Barokk plébániatemplom XV. századi faragott Madonna szobor, Thury György Múzeum (fegyver, érme- és néprajzi gyűjtemény) (Nagykanizsa), Barokk templom Dorfmeister István falfestményei, Göcsej "fővárosa" - Helytörténeti Múzeum (Nova), XIII. századi román kori r.k. templom, az Őrség "főváros" - Helytörténeti gyűjtemény (Őriszentpéter), Szoknyás fa harangláb (1730) (Pankasz), Arborétum a világ szinte valamennyi fenyőfajtájával (Surd), Legarchaikusabb őrségi település, 8 egymástól távol eső szerből áll, "Pityerszer" múzeumfalu (Szalafő), Zichy Mihály Emlékmúzeum, a művész szülőháza (Zala), Göcseji Falumúzeum, Göcseji Múzeum (néprajzi gyűjtemény, Kisfaludy Strobl Zsigmond szobrász kiállítása), Olajipari Múzeum, Deák Ferenc Emlékmúzeum és szobor, Bazitai-tető kilátó, TV torony (Zalaegerszeg), Termálvizű gyógyfürdő, Kápolnapuszta – bivalyrezervátum, Pincesor (Zalakaros), Tátika-vár, Tátika-barlang sziklaképződményei, Gótikus r.k. templom (Zalaszentgrót)

Termálfürdők: Bázakerettye, LEtény, Lenti, Zalakaros, Kehidakustány, Zalaegerszeg, Zalaszentgrót, Gelse

BELSŐ-SOMOGY

Belső-Somogy (Somogyicum), noha tipológiailag dombságinak mondható bizonyos része mégis síksági területként tartják számon. A jellemzően futóhomokkal fedett hordalékkúp felszíne különbözteti meg a Külső-Somogy löszös területeitől.
Somogy déli, az országhatárhoz közelebb eső felének neve. Nagy múltú tájnév, állami és egyházi igazgatásban is alkalmazták. A honfoglalástól sűrűn megült dombos vidéken a középkor folyamán virágzó mezővárosi fejlődés bontakozott ki, amelyet a török kori harcok súlyosan megzavartak. Parasztpolgársága a reformációhoz csatlakozott. Jelentékeny számban voltak a 18. sz. elejéig unitárius közösségei, amelyek később jórészt kálvinistákká lettek.
A Dráva mentén néhány községben horvát lakosság, beljebb ritka szórványban németség telepedett meg. Fejlődését a 19. sz. derekától a majorkodó nagybirtok és a polgárosuló paraszti gazdálkodás versenye határozta meg. A 20. sz.-ban a birtokos parasztság (kisgazdák) politikai mozgalmainak egyik központi, kiindulási bázisa volt. A 18. sz. végétől a protestáns lakosság kulturális központjává iskolája révén Csurgó vált. Sajátos vidéke a Rinya mente.
Belső-Somogy évszázadokig különleges fogalom volt. A kiismerhetetlen erdők, mocsarak, a vadak és a betyárok birodalma.

Főbb látnivalók: Törökkút (XVI-XVII. sz.), Rinya folyó mentén védett "nárciszkert" * Termálfürdő (Babócsa), XIII. századi keresztes lovagrend kolostorának romjai (Bélavár), Termálvizű gyógyfürdő * Xantus János (a Fővárosi Növény- és Állatkert alapítója) szülőháza (Csokonyavisonta), Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium (kertjében barokk kapu), Basa kút (XVI. sz.), XV. századi vár romfalai, Arborétum (Csokonya), Barokk Inkey-kastély, védett kastélypark, arborétum (Iharosberény), Termálvizű gyógy- és strandfürdő, Művésztelep, szoborpark (Nagyatád), Baláta-tó - természetvédelmi terület - mocsaras, zsombékos ősláp, jégkorszak utáni idők emlékét őrző növényzet, endemikus (bennszülött) sajátos állatvilág (Szenta), Ferences templom és kolostor (kegykápolna és szent forrás, zarándokhely), Széchenyi-kastély, Árpád-házi Szent Margit Helytörténeti Múzeum és Könyvtár (Segesd), Segesdi vár

KÜLSŐ-SOMOGY

Somogynak az ország belseje felé eső, Kaposvártól és a Kapos völgyének vonalától É-ra fekvő, a Balatonig terjedő, erősen tagolt dombvidéki területe. Köznyelvünkben, a régi államigazgatási és egyház-igazgatási nyelvben egyaránt használatos kifejezés. A honfoglalás óta megtelepült vidék. Sűrűn lakott vidék. Középkori településhálózatát a török kori harcok tönkretették. Lakossága jelentékeny mértékben elpusztult, valószínűleg ezért fordul elő ritkán Külső-Somogyban az „őző” nyelvjárású község. Területén a nagybirtokok részesedése magas volt. Külső-Somogy Ény-i sarkának sajátos tája a Balaton elzárt öble, a Nagyberek és a 19. sz. elején még nyílt vizű Kis-Balaton, amely a megyehatárt érintette. Nevezetes községei: Karád, Tab, Igal, Marcali.
Somogy legcsapadékszegényebb vidéke. A táj szép és igen változatos képet mutat. A tájhasznosításban kiemelt szerepet játszik a mezőgazdálkodás – különösen a déli részen, illetve a széles völgytalpakban.
A vidéken viszonylag kevés a természetvédelmi oltalom alatt álló terület. Országos jelentőségű védettséget élvez a Látrányi puszta és a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület. Helyi jelentőségű védelemben részesül Zalán a Zichy kastély parkja és a család sírhelye, Kötcsén a Keserű valamint a Csepinszky kúriák parkjai és egy szelídgesztenye facsoport, Somogytúron a Kunffy kastély parkja, Somogyváron a Brézai erdõ, Siófokon pedig a Töreki tavak.

Főbb látnivalók: Késő gótikus (XVI. sz. ) szentélyű barokk r.k. templom (reneszánsz sekrestyeajtó), Barokk ferences kolostor (Andocs), Kopasz-domb (Várhegy) vaskori földvár maradványai, Xantus János kilátó, Kápolna utca piros és kék kápolna, szoborpark (Balatonboglár), a legelső Kossuth szobor (Balatonszabadi), József Attila Emlékmúzeum (Balatonszárszó), Balaton környéki népművészet központja, múzeum és népművészeti bolt (Buzsák), Barokk káplna Dorfmeister István falfestményeivel (Büssü), Klasszicista volt Festetics kastély (Edde), Várhegy, Török kori vár sáncárkai, középkori templom maradványai, "100 éves" Présház Csárda, Fonyódi ásványvíz (Fonyód), Barokk átépítésű, eredetileg gótikus r.k. templom, Termálvizű jódos gyógyfürdő és iható ásványvíz (Igal), Népművészet: népviselet, hímzés, népi együttes (Karád), XVIII. századi rokokó kastély * Kelta település romjai (Nagyberek), Rokokó berendezésű barokk templom, Klasszicista stílusban átalakított Zichy kastély (1820) (Nágocs), Fafaragó népművészet (Somogyjád),
Kora gótikus templom romjai (Somogyvámos), Kupavárhegyi ásatások, XI. századi bazilika, kolostor és ispáni székhely romjai (Somogyvár), Kápolna-domb barokk Kristóf kápolna, Szántódpuszta XVIII-XIX. századi népi építészet, épületegyüttes (szántód), Fafaragó népművészet, Barokk templom, kupolájában Dorfmeister István festménye (Tad), Turbános török fejfák * Barokk, eredetileg gótikus r.k. templom (török mosómedence) (Törökkoppány)

ZSELIC

A zselici dombság és a Kapos folyó találkozásánál fekszik a tájegység legjelentősebb települése, Somogy megye székhelye: Kaposvár. A környék vizeit a Kapos gyűjti össze és vezeti el a Sióba. A folyóvölgy síkságán dús füvű rétek zöldellnek. Délebbre, a Zselic peremén, már megjelennek az erdők. A Zselic még ma is Somogy legerdősebb tája. Főként az Észak-Zselic természeti értékeinek védelmére hozták létre 1976-ban a Zselici Tájvédelmi Körzetet.

A Zselic híres vadászterület. A gímszarvasok mellett előfordulnak a dámszarvasok és a muflonok is. A kisebb-nagyobb völgyek teljesen felárkolják a zselici dombságot, a tájat ezért is nevezik "ezernyi völggyel tagolt vidéknek".

Zselic dombjai között csend és nyugalom fogadja a látogatókat, egy olyan érintetlen, civilizációtól mentes világ, amelyet a városi ember túlhajszolt idegrendszere már szinte elviselhetetlenül békésnek érez. A végtelenbe nyúló zöld dombhátak közötti völgyekben csak elszórva találunk kisebb településeket, még vasút sem vezet erre, amelynek zakatoló kerekei felvernék az erdők csendjét.

Főbb látnivalók: Barokk plébániatemplom az egykori bencés apátság romjain (Báta), Nepomuki Szent János Kápolna (1718) (Bátaszék), Késő barokk stílusú kúria Perczel Mór Szülőháza, Barokk r.k. templom, Copf stílusú zsinagóga, Kálvária-domb, barokk Kálvária kápolna, Perczel Mór sírja (Bonyhád), Farkaslaki erdő természetvédelmi terület (Bőszénfa), Dombó-vár maradványa, XIII. századi földvárpalánk, Béke Park, Termál gyógyfürdő, csónakázó-tó, Hollófészek a Zselic tszf. 357 m magas kiemelkedése (Dombóvár), Pipamúzeum és védett platánfa (Ibafa), Kaposvári vár romjai a vásártéren, Barokk stílusú Dorottya-ház, Szentjakabi kilátóhely és XI. századi monostorrom, Rippl Rónai Emlékmúzeum a festő lakóházában Róma-hegyen, Csiki Gergely Színház, Képcsarnok - Vaszary bemutatóterem, Klasszicista épületben Rippl Rónai Múzeum (várostörténet, néprajzi gyűjtemény), Jókai liget - strandfürdő (Kaposvár), Bakta (Kálvária)-hegy, kilátóhely, Sötét-völgyi Parkerdő, kilátó és pincesor, Vasútállomás várótermében Szabó Dezső falfestményei a nép életéről, Babits Mihály Emlékház, a költő szülőháza, Wosinszky Mór Múzeum neoklasszikus stílusú épületében (Sárköz néprajza, népművészete, régészete. Munkácsy Mihály, Paál László és Csók István festményei, Garay Ákos turistarajzai), Steig István fazekasműhely és családi kerámiagyűjtemény (Szekszárd), Szabadtéri néprajzi gyűjtemény, múzeumfalu, Népies barokk stílusú festett famennyezetű ref. templom (Szenna), Zrínyi-vár, Vármúzeum, Basa-kút (török kori), Barokk stílusban átalakított török dzsámi, ma r.k. plébániatemplom, Városkút, Várospince török időből való karavánszeráj, Barokk Szily-ház, Szabadság utca népi építészeti emléke a két talpasház, II. Szulejmán szultán emlékszobor, dzsámi és minaret, Zrínyi Miklós kiállítás (Szeigetvár)

VÖLGYSÉG

Az újratelepülő Tolna megyében kezdetben két járás volt, a simontornyai és a dunaföldvári. Ebből a két, észak-déli irányba hosszan elnyúló járásból választották le 1725-ben a megye déli részén a völgységi járást, ami a táj festői szépségével is kitűnik.
A völgységi járás székhelye Bonyhád lett, ami ekkor még nem számított jelentős településnek. A járás egyik különlegessége a németek túlsúlya volt, akik meghaladták a XIX.század derekán az összlakosság 85%-át is. Ezzel függ össze a szakrális emlékekben való rendkívüli gazdagsága -ami párosulva szelíd dombvidékének szépségével -, Tolna megye, és talán az egész Dunántúl egyik legvonzóbb kistájává teszi.

Dombóvár nevezetessége többek között a Tolna megye madárvilágát szemléltető természettudományi gyűjtemény, és sokan jönnek ide a Gunaras városrészben lévő gyógyfürdő miatt is. Dombóvárhoz tartozik a kellemes kirándulóhely Dombóvár-Szőlőhegy is.

SZEKSZÁRDI-DOMBSÁG

A Szekszárdi-dombság, mint kistáj, a Dunántúli-dombság nevű nagytájunk Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék elnevezésű középtájának, illetve a Tolnai-dombságnak, mint kis-tájcsoportnak a része. A középtáj 4,5%-át foglalja el, területe kb. 150 km2. Északon és keleten két alföldi kistáj: a Dél-Mezőföld, illetve a Tolnai-Sárköz határolja, a többi szomszédos kistáj: északnyugaton a Tolnai-Hegyhát, nyugaton a Völgység, délnyugaton és délen pedig a Geresdi-dombság és a Dél-Baranyai-dombság (utóbbi kettő a Baranyai-dombság nevű kistáj-csoport tagja).

TOLNAI-HEGYHÁT

A Tolnai-hegyhátat nyugatról a Kapos, északról és keletről a Sió, délről a Völgység határolja. A keletről a Sió által határolt tájegység nagy vízfolyása a Kapos. Jelentősebb települései: Tamási, Simontornya, Hőgyész, Gyönk. A dombvidéket nagy kiterjedésű erdőségek borítják, jelentős nagyvadállománnyal. Messze földön híres a gyulaji dámvadas rezervátum. Országos jelentőségű természetvédelmi terület a Pacsmagi-tavak Regöly határától Tamásiig terjedő körzete, különösen gazdag madárvilággal.A hegyhát elsősorban lösszel borított. Nyugati és északi pereme meredeken emelkedik a Kapos völgye fölé. Egykori erdeinek helyét sokfelé szőlőültetvények foglalják el. Az itteni vastag lösz átnedvesedve gyakran megcsúszik, suvad. A puha, de állékony kőzetbe a helybeliek gyakran ástak pincéket, vermeket

Főbb látnivalók: Vár (Simontornya), Szentháromság és Szűz Mária neve kegykápolna (Hőgyész), túrista útvonalak, Barokk plébániatemplom az egykori bencés apátság romjain (Báta), Nepomuki Szent János Kápolna (1718) (Bátaszék), Késő barokk stílusú kúria Perczel Mór Szülőháza, Barokk r.k. templom, Copf stílusú zsinagóga, Kálvária-domb, barokk Kálvária kápolna, Perczel Mór sírja (Bonyhád), Farkaslaki erdő természetvédelmi terület (Bőszénfa), Dombó-vár maradványa, XIII. századi földvárpalánk, Béke Park, Termál gyógyfürdő, csónakázó-tó, Hollófészek a Zselic tszf. 357 m magas kiemelkedése (Dombóvár), Pipamúzeum és védett platánfa (Ibafa), Kaposvári vár romjai a vásártéren, Barokk stílusú Dorottya-ház, Szentjakabi kilátóhely és XI. századi monostorrom, Rippl Rónai Emlékmúzeum a festő lakóházában Róma-hegyen, Csiki Gergely Színház, Képcsarnok - Vaszary bemutatóterem, Klasszicista épületben Rippl Rónai Múzeum (várostörténet, néprajzi gyűjtemény), Jókai liget - strandfürdő (Kaposvár), Bakta (Kálvária)-hegy, kilátóhely, Sötét-völgyi Parkerdő, kilátó és pincesor, Vasútállomás várótermében Szabó Dezső falfestményei a nép életéről, Babits Mihály Emlékház, a költő szülőháza, Wosinszky Mór Múzeum neoklasszikus stílusú épületében (Sárköz néprajza, népművészete, régészete. Munkácsy Mihály, Paál László és Csók István festményei, Garay Ákos turistarajzai), Steig István fazekasműhely és családi kerámiagyűjtemény (Szekszárd), Szabadtéri néprajzi gyűjtemény, múzeumfalu, Népies barokk stílusú festett famennyezetű ref. templom (Szenna), Zrínyi-vár, Vármúzeum, Basa-kút (török kori), Barokk stílusban átalakított török dzsámi, ma r.k. plébániatemplom, Városkút, Várospince török időből való karavánszeráj, Barokk Szily-ház, Szabadság utca népi építészeti emléke a két talpasház, II. Szulejmán szultán emlékszobor, dzsámi és minaret, Zrínyi Miklós kiállítás (Szigetvár)

BARANYAI-DOMBSÁG

Északról a Mecsek, délről a Villányi-hegység, keletről a Duna határolja. Műemlékekben, természeti értékekben és az itt élő népcsoportok sokszínűségének köszönhetően kulturális hagyományokban is különösen gazdag ez a vidék. A kisrégió legnagyobb települése Pécs, legmagasabb pontja pedig a Zengő.

A Mecsek területén ötvöződnek a kontinentális, atlanti és mediterrán hatások. A napsütötte déli lejtőkön, árnyékos völgyekben találkozik egymással az Alpok és a Kárpátok, a keleti puszták és a mediterráneum növény- és állatfajai.
A Mecsektől délre, túl a szelíden tagolt Baranyai-dombságon a környező tájakból hirtelen emelkedik ki a kelet-nyugati irányú, főként mészkőből és dolomitból álló Villányi-hegység. A természeti értékek mellett érdemes megkóstolni az itteni borokat is.

Villány: A Villányi-hegységtől keletre. Vonattal megközelíthető a Pécs–Villány–Mohács-vasútvonalon; innen indul a Villány–Magyarbóly-vasútvonal Eszék (Horvátország) felé. Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha szőlőtelepítést dokumentál. Nevezetességei: Teleki Pince és a Bormúzeum, Templom-hegyi kőbánya (Természetvédelmi terület), A villányi borfesztivál, A Siklós-Villányi borút

Főbb látnivalók: Délszláv település, jellegzetes népviselet (Szalánta), XV. századi templom (gótikus szentély, barokk torony és festett famennyezet) (Turony), Székesegyház (Szent Péter és Pál), Csontrávy Múzeum (Pécs)

MECSEK

A Mecsek területén ötvöződnek a kontinentális, atlanti és mediterrán hatások. A napsütötte déli lejtőkön, árnyékos völgyekben találkozik egymással az Alpok és a Kárpátok, a keleti puszták és a mediterráneum növény- és állatfajai. A Mecsektől délre, túl a szelíden tagolt Baranyai-dombságon a környező tájakból hirtelen emelkedik ki a kelet-nyugati irányú, főként mészkőből és dolomitból álló Villányi-hegység. A természeti értékek mellett érdemes megkóstolni az itteni borokat is.

Barlangjai: A hegység területén körülbelül száz barlang található. A változatos alapkőzeten kialakult mészkőterületeket nagyrészt nemkarsztos kőzet borítja, csak kis felszíni kibukkanásokat találunk, amelyek elárulják, hogy mi is van a lábunk alatt. Ezek szurdokvölgyek, mély, tölcsér alakú víznyelősorok és néhány igazi karsztforrás. A mecseki barlangok jelentős része szűk, kacskaringós aknákból állnak, víznyelőként indulnak és 20-30 méter után eltömődnek. Ilyen jellegű víznyelők táplálják az Abaligeti-barlangot csakúgy, mint a vízellátásba befogott orfűi Vízfő-forrás barlangját, a Mánfai-kőlyukat vagy akár a Tettye-forrást is. Különlegesek a Babás Szerköveknél a permi vörös homokkövében mállással kialakult üregek. Szintén nem szokványos módon alakult ki a miocén mészkőben szivárgó vizek hatására kialakult Füstös-lik.

Főbb látnivalók: Cseppkőbarlang- légzőszervi betegségekre gyógyhely, Horgász- és csónakázó- tavak (Abaliget), Kőfejtő - márgába nyomult vulkáni eredetű alkáli diabáz teleptelér, II. századból származó római villa maradványai, Arborétum, Püspökszentlászlói copf stílusú kastély (Hosszúhetény), Komlói Múzeum, Strand és csónakázó tó (Komló), Jakab-hegyi kilátó és Remete-barlang, "Ősgesztenyefa", Zsongorkő-szikla, babás szerkövek (Kővágószőlős), Máré-völgy, XIII. századi Máré vár romjai, Márécsárda és strand (Magyaregregy), Parkerdő: Melegmányi-völgy, Mánfai-kőlyuk és a Gyula-forrás területe , Román stílusú, gótikus bővítésű r.k. templom (Mánfa), Völgyhíd, Réka vár romja, Barokk r.k. templom és barokk kastély, Barokk Havi Boldogasszony kápolna, XIII. századi kora gótikus Szent István kápolna, Nádasdi vár romjai a Várhegyen, Német nemzetiségi tájház (Mecseknádasd), Barbakán, Botanikus kert, szubmediterrán növénygyűjtemény, Dóm tér - Székesegyház, eredetileg középkori templom (Pollack Mihály tervei szerint gótikus stílusban átépítve), Lotz Kárly, Székely Bertalan festmények, XI. századi Szent István korabeli altemplom, Janus Pannonius Múzeum kőtára, Rokokó stílusú Berényi-kút, Ókeresztény sírok, kápolna és mauzóleum, Barokk, középkori eredetű püspöki palota, Vasarely Múzeum a festő szülőházában, Zsolnay Múzeum, Leonardo da Vinci utca klasszicista Egyetemi Könyvtár, "Szerecsen Patika", Jakováli Hasszán dzsámija, Jókia tér műemlékházai, pl. a klasszicista Elefántos ház (étterem), Széchenyi tér - Gázi Kaszim pasa dzsámija (XVI. sz.), ma Belvárosi templom, Zsolnai kút eozinmázas díszítéssel, Csontváry Múzeum, Amerigo Tot Múzeum, Modern Magyar Képtár, Néprajzi Gyűjtemény, Régészeti Gyűjtemény, Pécsi Nemzeti Színház, Misina-tető, TV torony, meteorológiai obszervatórium, Kanta vár romjai, Tettye - sétahely Szathmári György XVI. századi palotájának romjai, Dömörkapu - Flóra pihenő, turistacentrum, Mecseki Kultúrpark (Állatkert és Vidámpark), Rókusdomb Idrisz baba türbéje, Égervölgy, Óbányai-völgy, Óbányai-patak vízesései, Tubes-tető, Zengő, Zengő Vár romjai (Pécs), Középkori alapítású (1000 körüli) apátsági vár és altemplom (román stílusú ablakok), XVI. századi várfalak (Pécsvárad), Sárkány-kút időszakos forrás, Többlépcsős visszaduzzasztott tórendszer: Orfűi-tó, Pécsi-tó, Herman Ottó-tó (halrezervátum) Kovácsszénájai-horgásztó (orfű), Gyógy- és üdülőhely, gyógyvizű termálfürdő (Sikonda)

VILLÁNYI-HEGYSÉG

A Villányi-hegység alacsony középhegység, Villánytól nyugatra, Baranya megye déli részében, Magyarországon. Mészkő építi fel. Legmagasabb csúcsa a hegyvonulattal nem összefüggő, szigetszerű, 442 méter magas Szársomlyó. Egy másik ismert csúcsa a Siklós közelében lévő Tenkes. Települései: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Kisharsány, Máriagyűd, Márfa, Nagyharsány, Nagytótfalu, Siklós, Villány, Villánykövesd, Palkonya.

Forrásai: A hegység déli oldalán gyógyhatású, meleg vizű források törnek a felszínre. Ezek tették népszerű fürdőhellyé Harkányt.

Barlangjai: Beremendi-kristálybarlang, Máriagyűdi-barlang, Nagyharsányi-kristálybarlang, Rózsabányai-zsomboly, Siklósi I-II-III. sz. barlang, Villányi Borospince-barlang

Villány-Siklós borvidék: A Villány-Siklósi úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében. Magyarország egyik legfejlettebb borvidéke a Villányi. Sikerét egyesek a nagyüzemi termelés alatt összeszokott kiváló szakembereknek, mások az idetelepült svábok kitartásának tulajdonítják. A Villány-Siklósi borvidék esetében két nagy településhez kötődő eltérő arculatú termesztésről beszélünk. Villány tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg Siklós kissé háttérbe szorult fehérboraival. Legdélibb fekvésű borvidékünkön 2100 hektáron termesztik a szőlőt. Mediterrán éghajlata kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. Talaja a Villányi hegység mészkövére rakódott vörös agyaggal és barna erdőtalajjal keveredő lösz.

Szőlőfajták: Kadarka, Oportó, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Zweigelt, Pinot noir, Olaszrizling, Tramini és Ottonel muskotály

Bortermelés: Villányi Cabernet Franc, Villányi Cabernet Sauvignon

Főbb látnivalók: különleges növényvilág, paleontológiai leletek (Szársomlyó (más néven Harsányi-hegy)), Termál tófürdő, Ilona fürdő, reumakórház (kénes, fluorid tartalmú radioaktív hévíz) (Harkány), Barokk, eredetileg gótikus ref. Templom, Kréta korú mészkőbánya bauxit előfordulásokkal, Harsányi-hegy, a tavaszi kikerics egyetlen hazai lelőhelye (Nagyharsány), XIII. századi középkortól a mai napig lakott vár, Vármúzeum, fekte diófák, Termálstrand, 2 km hosszú védett jegenyefasor Máriagyűdig (Siklós), Barokk kegytemplom és ferences zárda, búcsújáróhely, Triász ill. jura kori mészkőbányák, "Siklósi", ill. "Gyűdi márvány" néven ismert építőkövek (Máriagyűd), Kopár hegyoldal: karrmező, típusos "ördögszántás", védett balkáni növénytársulás, Jura és Kréta korú mészkő, kisebb bauxit telepekkel, Szabadtéri szobrászműhely, Siklósi Szobrász Szimpozion (Szársomlyó), Baranyai német nemzetiség kulturális központja, Bortermelés központja (Oproto, Cabernet, Nagyburgundi...) (Villány), Műemlék pincesor, falumúzeum (Villánykövesd)

ORMÁNSÁG

Az Ormánság, vagy Ormányság tájegység Baranya megyében, a Dráva árterületén, a Dráva-sík kistáj része. Baranyára jellemző aprófalvas vidék. Legnagyobb települései az 1868 lakosú Vajszló és a 2941 lakosú Sellye. Nevét a „hegycsúcs”, „hegytető”, vagy „lápos terület” jelentésű finnugor eredetű orom, ormágy, vagy ormány szavakból, vagy a török ormán ("erdő") szóból származtatják. A finnugor etimológia szerint első lakói a vizes területekből kiemelkedő ormákra építkeztek.
Az Ormánság hazánk történelmi kistája, az ország legdélibb táján fekszik. Területe jellemzõen sík, nagy része a Dráva folyó árterületéhez tartozik. Elsõ lakói a vizenyõs területekbõl kiemelkedõ "Ormákra" építkeztek. A kistérséget határmentisége elzárta a gazdasági fejlõdés gyors folyamataitól, ugyanakkor ennek révén megõrizte táji, természeti, néprajzi, építészeti értékeit. Az Ormánságban évszázadokon át református magyarok éltek.

Északi-középhegység vissza az oldal tetejére

VISEGRÁDI-HEGYSÉG

Népszerű kirándulóhely, régészeti jelentősége kiemelkedő.

A Visegrádi-hegység tulajdonképpen a Kárpátok vulkáni vonulatának - a
hegyvidék és az alföldi medence határán kialakult - kezdőtagja. Kitörési
központjai kb. 18-20 millió évvel ezelőtt működtek. A hegységben, pl.
Dobogó-kő térségében sikerült is kimutatni az egykori vulkáni központok
helyét, illetve maradványait.
A hegység legmagasabb pontja Dobogó-kő (699 m).
Dobogókő kiránduló és síközpont weblapja - túraleírásokkal, webkamerával: http://www.dobogokosi.hu/

A hegység formakincse eltér a pilisi oldaltól: kevesebb a vad letörés, a mély szurdokok száma (bár az egész hegység négy legszebb, és legveszélyesebb szurdoka, a Rám-szakadék éppen itt van), mindössze tizenhat barlang található ezen a részen, és azok is kisebbek. A szabad andezit-kiszögelésekből a szél és az eső gyakran bizarr és lenyűgöző formákat alkot (a Rám-szakadékban, a Kő-hegyen stb.).
Az Esztergom és Nagymaros-Visegrád között ívelő Dunakanyar Magyarország
természeti-történelmi látnivalókban egyik leggazdagabb tája. Ezt az egyedi
szépségű völgyet veszélyeztette volna a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer
tervezett megvalósítása.

Látnivalók:
Dobogókő: Eötvös Loránd Turistamúzeum * Eötvös Loránd Kilátó * Sícentrum
Esztergom: Keresztény Múzeum * Bazilika: klasszicista épület, Magyarország legnagyobb temploma * Balassi Bálint Múzeum * Babits-ház, Duna Múzeum
Holdvilág-árok: Andezitkőzetbe vágódó szurdokvölgy
Leányfalu: Móricz Zsigmond Emlékmúzeum * Termál strandfürdő
Lepence: Melegvizű erdei strandfürdő
Pomázi Kő-hegy: Petőfi-kilátó * Vaskori erőd nyomai * Védett növényritkaságok (mocsártó) * Védett sziklaformák, pl. Napóleon kalapja * Vasas szakadék
Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum * Barokk belváros, pl. Fő tér * Kovács Margit Múzeum * Blagovesztenszka gör. kel. barokk templom
Vadállókövek: Látványos sziklatornyok a Prédikálószék lefutó gerincén
Visegrád: Fellegvár * Salamon-torony * Nagyvillámi kilátó * Mátyás király palotájának reneszánsz kori romjai * Szabadidőpark, Vadaspark, Erdei Művelődés Háza (Makovecz Imre) Mogyoróhegyen
Vöröskő: Felszabadulási emlékmű, kilátó
Zsiványsziklák: romantikus hangulatú andezit-agglomerátum tornyok

BÖRZSÖNY

Börzsöny (hegység)
A Börzsöny vulkanikus eredetű középhegység, az egykori kráterének pereme alkotja a Börzsöny legmagasabb csúcsait. A legmagasabb csúcsa a Csóványos (938 m).
A Börzsönyben több mint 330 forrás található, a változatos táj remek túrázási lehetőségeket kínál. A terület nagy része nemzeti park. A Csóványosról tárul elénk az ország egyik legszebb panorámája a Dunakanyarral. A hegyen több emléket találhatunk a már évezredekkel ezelőtt letelepedett ősemberekkel kapcsolatban.

A hegy több irányból megközelíthető: Verőcéről két irányból, délről és nyugatról is elérhetjük a kedvelt túraútvonalakat. Kismarosról erdei vasúttal kapaszkodhatunk fel Királyrétre, nyugati irányból pedig a Verőce-Magyarkúton áthaladó balassagyarmati vonattal érdemes elmenni Diósjenőig, innen néhány óra alatt fel lehet érni a csóványosi csúcsra. A területen több kulcsos- illetve turistaház is található (néhol étkezési lehetőség is van). A Nagyhideghegyen sípálya is található, Magyarországon itt marad meg legtovább a hó a Bükkben található Bánkút után.
A börzsönyi kisvasutak: Kemencei Erdei Múzeumvasút, Királyréti Erdei Vasút, Nagybörzsönyi Erdei Vasút, Szobi Gazdasági Vasút.

Látnivalók:
Csóványos (tszf. 938 m) turista emlékmű, kilátó
Drégelypalánk: Várrom
Hont: Honti szakadék (mélysége 10-30 m): jelentős őslénytani és botanikai értékek
Kemence: Néprajzi gyűjtemény
Királyrét (település): Kisvasút Kismarosig
Nagybörzsöny: Bányászattörténeti Múzeum * Bányásztemplom * Vizimalom
Nagyhideg-hegy: Sícentrum
Nagymaros: Gorka Kerámiamúzeum * Kittenberger Kálmán gyűjtemény, Migazzi-kastély
Nógrád: Várrom: ("vulkáni embrió" tetején)
Szob: Börzsöny Múzeum
Zebegény: Szőnyi István Emlékmúzeum * Hajózási Múzeum * Kálvária-domb kilátóhely * Duna strand

CSERHÁT

Kőzetei és felszínformái is rendkívül változatosak. A két szomszédos hegységtől, a Börzsönytől és a Mátrától eltérően itt nem a vulkanikus kőzetek vannak többségben: a hegység nagyobbik része a földtörténet újkorában lerakódott üledékes kőzet.
A szűkebb értelemben vett hegység öt részre osztható. A Nyugat-Cserhát javarészt oligocén üledékekből áll – itt található az egész Cserhát legmagasabb pontja, a Naszály. Erősen felszabdalt, dombsági jellegű rész az Északi-Cserhát (Kopasz-Cserhát). A Központi-Cserhátban miocén korú vulkanitok és üledékek vegyesen vannak jelen. A Keleti-Cserhát (Pásztói-Cserhát) kőzetanyaga döntő részben vulkanikus. Délen a Cserhátalja szelíd dombjai helyezkednek el.
A Cserháthoz sorolják az Alföldbe mélyen benyúló, homokos-üledékes Gödöllői-dombságot, és a Salgótarján közelében, az országhatárnál emelkedő Karancsot, a „palóc Olümposzt”.

A hegység szűkebb területén két tájvédelmi körzet található:
A Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetet 1989-ben alapították, a Bükki Nemzeti Park kezelése alatt áll. Területe 6916 hektár, ebből fokozottan védett 493 hektár.
A Hollókői Tájvédelmi Körzetet 1977-ben hozták létre, szintén a Bükki Nemzeti Park hatáskörébe tartozik. Területe 14 hektár.
A tágabb értelemben vett hegység területén található még:
Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet
Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet
Országos jelentőségű védett természeti érték az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület, mely ősmaradványairól híres.

A dombos jelleg miatt a vidék kiválóan alkalmas túrázásra, kirándulásra. A területen az Országos Kéktúra is áthalad. Itt található Hollókő község is, amely környékével 1987 óta az UNESCO-Világörökség része. Több vár és rengeteg műemlék található a környéken.

Látnivalók:
Bánki-tó: Fürdőhely, üdülőtelep - fenékforrások és a felduzzasztott Jenői-patak táplálja, szlovák tájház
Hollókő (UNESCO Világörökség): Várrom * Népi műemlékegyüttes
Ipolytarnóc: Ősmaradványok bemutató helye, tájvédelmi körzet
Naszály: Erősen kiemelt mészkőrög (Váci DCM dolgozza fel), Násznép- és Naszályi víznyelő-barlangok
Penc: Csillagászati-geodéziai (műholdmegfigyelő) állomás
Romhány: Rákóczi csata emlékhelye, Rákóczi fa, emlékmű * XVIII. századi barokk stílusú Pronay kúria
Salgótarján: Bányamúzeum * Csónakázó-tó, strandfürdő * Baglyas-kő, Pécs-kő bazaltvulkánok kürtőjének romjai
Salgóbánya: Salgó-vár - kilátóhely, bazalt sziklaalakzatok
Somoskőújfalu: bányászati bemutatóhely és Kőpark * Somoskői vár, bazaltfeltárás
Szentkút: Búcsújáróhely, források, karsztszurdokok
Sztupa: Buddhista centrum a 21. sz. főút nagybárkányi elágazásánál

GÖDÖLLÖI-DOMBSÁG

A Gödöllői-dombság Pest megyében Budapesttől keleti irányba a Galga folyóig tartó kistáj. Északról a Cserhát, délről és keletről az Alföld, nyugatról pedig a Duna és a Budai-hegység határolja. Nagytájegységileg az Északi-középhegységhez tartozik, de jellegéből adódóan inkább átmenetet képez a hegység és az alföld között.
A kistáj egy részét 1990 nyarán védetté nyilvánították. Itt hozták létre a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet.

A kistáj központja Gödöllő. Itt található Magyarország legnagyobb barokk kastélya. A Grassalkovich-kastélyban sok időt töltött I. Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné („Sissi”).
A Gödöllő területéhez tartozó Máriabesnyőn lévő Nagyboldogasszony római katolikus templom híres zarándokhely.

Látnivalók:
Aszód: Barokk-copf stílusú Podmaniczky kastély * Petőfi Múzeum * Országos veszélyeshulladék-temető
Fót: Szent István templom (Ybl Miklós tervezete) * Károlyi kastély (gyermekváros) * Nagy-tó strandfürdő * Fáy présház az Öreg-hegyen
Gödöllő: Barokk stílusú Grassalkovich kastély és kastélypark * Erzsébet park * Helytörténeti múzeum
Isaszeg: Falumúzeum (helytörténeti és néprajzi gyűjtemény) * Öregtemplom barokk stílusban, eredetileg gótikus r.k. templom * XII. századi körtemplom maradványai * Parkerdő a csata emlékműve körül a Kálvária-dombon
Margita (tszf. 344 m) a legmagasabb pont a dombság területén
Máriabesnyő: Búcsújáróhely; XVIII. századi barokk nagytemplom
Sülysáp: Grassalkovich vadászház (1770) * Klasszicista Hevesi kúria
Szirák: Élő népviselet * Teleki-Dégenfeld kastély
Tóalmás: Andrássy kastély (gyermeküdülő)
Vácrátót: Arborétum - növényrendszertani gyűjtemény
Veresegyház: Tóstrand - csónakázó tó

KARANCS

A Cserháthoz sorolják az Alföldbe mélyen benyúló, homokos-üledékes Gödöllői-dombságot, és a Salgótarján közelében, az országhatárnál emelkedő Karancsot, a „palóc Olümposzt”.
A Karancs-Medves-vidék a Karancs hegységet és a Medves-Ajnácskői-hegységet foglalja magában. A vidék vízrajzi különlegessége, hogy itt húzódik a Kárpát-medence két legnagyobb folyójának, a Dunának és a Tiszának a vízválasztó vonala.

A Karancs-hegység (szlovákul Mučínska vrchovina) vulkanikus eredetű, anyaga andezit. Legmagasabb pontja a 727 méter magas Karancs.
A Medves-Ajnácskői-hegység vagy régebbi nevén Nógrád-Gömöri bazaltvidék a Karancshoz hasonlóan vulkanikus hegycsoportokból áll, anyaga azonban bazalt. Két fő része a Medves-fennsík és az Ajnácskői-hegység (szlovákul Planina Medveš és Hajnáčska vrchovina). A Medves-fennsík Magyarország legnagyobb kiterjedésű, 500 méter feletti összefüggő fennsíkja.

A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet 1989-ben alakult meg. A védett terület az Északi-középhegység nyugati részén található. Az alapkőzet a Karancson andezit, a Medves-vidéken bazalt. Ezeken az idősebb homokkőre rátelepült kőzeteken alakultak ki a napjainkban is látható különleges felszíni formák és jött létre a változatos növényvilág. A vidék vízrajzi különlegessége, hogy itt húzódik a Kárpát-medence két legnagyobb folyójának, a Dunának és a Tiszának a vízválasztó vonala.

A Medves-hegység az Északi-középhegységen belül a Karancs-Medves kistáj része. A Medves-hegység (Salgótarján - Bárna közötti vonulat) 1,5 millió évvel ezelott tufaszórásokkal tagolt bazaltömlések által alakult ki és kialakította Európa legnagyobb bazaltplatóját is, a Medves-fennsíkot. Geológiai származását tekintve a Karancs és a Medves -földrajzi közelségük ellenére- szerkezeti felépítésében és keletkezési idejében jelentősen különbözik.
A Medves sokkal fiatalabb mint a Karancs, a 2 millió évvel ezelőtti heves bazaltvulkánosság eredménye.
A Medvesben több kisebb tó található, melyek közül a fennsíkon levő, sekély, elmocsarasodó állóvizek természetes eredetűek, a Salgóbánya és Eresztvény környékiek a szénbányászat eredményeképpen, általában suvadásokban keletkeztek. Nagyon szép látványt nyújt a Közép-bánya tava. A Somoskőtől délre fekvő Nagy-völgyben mesterséges horgásztavak vannak. A legnagyobb állóvíz a Tarján-patak felduzzasztásával létrehozott csónakázótó, ahol egykor strandolni is lehetett. Medre azonban elhínárosodott, ezért fürödni jobb a mellette kiépített Tóstrandon.

Az ide látogatót a Medves-hegységben geológiai tanösvény segíti (Esztevényből a Somoskőre és a Salgó-hegyre kiépített turistaút vezet), a Karancsban a gyakori kőbányák szinte geológiai olvasókönyvként használhatók. A vulkáni kúpok (Salgó, Somoskő, Szilváskő stb.) tetejéről pedig lenyűgöző kilátás tárul elénk, amelyben egyetlen tekintettel befogható a világ Gömörtől és a Tátrától egészen a Börzsönyig.

Műemlékek, jeles helyek:
A középkori eredetű emlékek (várak, kápolna) mellett a vidéken csak kevés műemlék található. Helyi jelentőségű műemlék Rónabánya-telep hajdani bányászlakásainak sorházai, az úgynevezett kolónia sor. A salgóbányai kultúrház és tiszti kaszinó, amely Észak-magyarország egyik legszebb ipartörténeti műemléke lesz e remélhető felújítás után.
Petőfi Sándor egynapos látogatásának emlékét számtalan emlékhely őrzi, az egyik legismertebb és legszembetűnőbb a salgói várhegy bazaltorgonáin elhelyezett emléktábla.
Számos helyhez kötődik helyi legenda, mese, a várhegyek mellett ilyen például a salgóbányai Boszorkány-kő, és a rónafalui Széngető-tető.
Míg a Medves vidékére a várak a jellemzőek, a Karancs lábainél a Dobroda völgyében húzódó községekben kúriák, kastélyok évszázados falai, parkjai őrzik a múlt emlékét.
A fentieken túl a kiránduló még sok emlékhelyet, kopjafát, az ipartörténeti múltra emlékeztető helyet, emléktáblát fedezhet fel a Karancs és a Medves turistaútjai mentén, településein.

Természetvédelmi, tájvédelmi bemutatók és tanösvények:
Somoskő
Somoskő község fölé magasodik a hasonló nevű vár, amely már a Medves szlovák oldalán található, csakúgy mint a várhegy oldalában megbúvó látványos bazaltzuhatag. Az íves-oszlopos formában megszilárdult bazalt geológai ritkaság.
Magyar oldalon találjuk a Várallya-parkot, ahol megtekinthetjük a Petőfi emlékkunyhót.

Magyarbányai kőpark
Somoskő község határában találjuk a Magyarbánya felhagyott udvarát, ahol egy, Nógrád megye kőzeteit bemutató szabadtéri kiállítást tekinthetünk meg.

Petőfi sétány
A hangulatos pihenőkkel, kiépített forrásokkal rendelkező kellemes sétaút Somoskő községet és a tájvédelmi körzet egyik turistaközpontját, Eresztvényt köti össze.

Madár park
Az eresztvényi közparkban az odúlakó madarakat és a kerti madárvédelmi teendőket lehet megismerni információs táblák és mesterséges madárodúk segítségével.

Szénbányászati emléktáró
A bemutatóhely az eresztvényi Madár parkból közelíthető meg, a medvesi szénbányászatnak állít emléket.

Salgó
A 625 m magas bazaltkúpon magasodó középkori vár romjai szabadon megtekinthetők. A vár előtt információs, a toronyban panoráma táblák segítik a tájékozódást.

Kis-Salgó (Boszorkánykő)
A bazaltvulkánosság jól tanulmányozható formáit ismerhetjük meg a csúcsot körbejáró tanösvény segítségével.

Eresztvényi kőbányák
A felhagyott kőbányák rendezése után biztosították a látogathatóság és a bemutatás feltételeit is. A kőbányákban információs táblák és tanösvény várják a látogatókat.

Szilváskő
A szilváskői tanösvény Rónabánya-telep községtől a látványos bazaltorgonákig vezet, addig is azonban több állomáson meg lehet ismerni a különböző vulkáni formákat, a kő- és szénbányászat emlékeit és tájátalakító hatásait.

Túraút a Karancsban
A Salgótarján Tó-Strandtól javasolt útvonalon eljuthatunk a Karancs csúcsán épített kilátóhoz. Útközben érinthetjük a kedvelt kirándulóhellyé vált hajdani fás legelőt (Kercseg), a Margit kápolnát.

webkamera: http://www.karancs-medves.hu/index.cgi?act=nocms&id=webkamera_aktualis_kep

MÁTRA

A Mátra az Északi-középhegység egyik vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk között. Itt található Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (1014 m) és a Galya-tető (965 m).
A Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, de formáit a miocén vulkánosság óta már jelentősen átalakították az utólagos szerkezeti mozgások és az erózió. Jelentős érckészlete miatt sokan kutatták kialakulását és vulkanizmusának történetét, de a geológusok között még a közelmúltban is viták zajlottak az egykori kitörési központok hollétéről.
A Mátra több, eltérő arculatú részre tagolódik. Félkörívű nyugati gerince a Nyugati-Mátrával (Muzsla, 805 m) kezdődik, melyet a Cserháttól a tektonikus eredetű Zagyva-árok választ el. A hegység központi része – a Magas-Mátra – hordozza a legmagasabb csúcsokat, bár ezt az elnevezést ritkán használják. A vonulat két fő szakasza a meredek, kőtengerekkel és zárt bükkösökkel borított Mátrabérc és a Kékes tömbje, amelyeket a Nagy-völgy tagol ketté. A Kékeshez közeli Sas-kőtől (898 m) kelet felé Keleti-Mátra néven folytatódik a fokozatosan lealacsonyodó főgerinc, mely végül a Tarna völgyénél ér véget. Dél felé a Mátraalja szőlőkkel borított lankái jelentik az átmenetet a hegyvidék és az Alföld között, míg északon Mátralába hegylábfelszínei ereszkednek alá a Zagyva felső szakaszát övező dombságra.

Természetvédelem:
A természetes táj megőrzésére létesült 1985-ben a Mátrai Tájvédelmi Körzet mintegy 12 141 hektáron. A különleges természeti értékeket 2 209 hektárnyi fokozottan védett területen óvják. A körzet 12 község területére terjed ki és két különálló tömböt foglal magában. A kisebbik az Ágasvár környéke és a Mátra-bérc védelemre érdemes része; a másik a Kékes tömbje a Keleti-Mátrával együtt nagyobb, összefüggő, természeti értékekben gazdag térséget alkot.

Turizmus:
A Mátra üdülőhelyei főleg a hegység központi részén, a Galya-tető és a Kékes tömbje köré csoportosulva találhatók. A Mátra nyugati, keleti és északi részén mérsékeltebb a turizmus.

Sástó kilátótornya, Mátrafüred: a Gyöngyöshöz tartozó, 350 m magasságban fekvő üdülőhely mai nevét az 1920-as években kapta. Itt végződik a Mátravasút egyik szárnya; fő látványosságai az 1767-ben épült fogadalmi templom, a Bene-ház, a Palócmúzeum és a Kozmáry-kilátó. A településrész 2005-ben, népszavazáson Gyöngyöstől való függetlenedési szándékát fejezte ki.

Sástó: Magyarország egyik legmagasabban fekvő tava körül a 60-as évektől kiépült kemping és üdülőtelep. Jellegzetessége az olajfúró toronyból átalakított 50 m magas kilátó.
Mátraháza: a 650-700 méteren elterülő turisztikai központnál ágazik el a 24-es főút Kékestető felé. Több nagy szálló és a tüdőszanatórium tartozik hozzá, legismertebb épülete az 1930-ban átadott „Pagoda”. Mátraházának Mátrafüreddel szemben nincs állandó lakója.

Kékestető: hazánk legmagasabb csúcsa körül is kialakult egy üdülőközpont, melynek jelképe a TV-torony és a hotelként működő andezittorony. Meredek északi és lankásabb nyugati sípályája és sífutó útjai miatt – megfelelő hóviszonyok esetén – télen különösen nagy népszerűségnek örvend.

Galyatető: az ország második legmagasabb hegycsúcsa szintén a második világháború előtt vált nyári és téli üdülőhellyé. Egykori Nagyszállója ma is hotelként működik. A közeli Piszkés-tetőn csillagvizsgáló üzemel.

Mátraszentimre: az ország legmagasabban (780-810 m) fekvő községéhez tartozik Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Bagolyirtás és Fallóskút. Nevezetességeik a tájház, a Három falu temploma és a fallóskúti búcsújáróhely, Szentkút.

Parád: A hegység északi részén, a Parádi-tarna völgyében található falu a Keleti-Mátrához legközelebb eső turistaközpont. Nevezetessége a kocsimúzeum és a parádfürdői gyógyvíz, amelyet palackoznak is. A közeli Parádsasvár kastélyáról híres.

Látnivalók:
Abasár: Szőlőműveléstörténeti kiállítás a "Kapás-házban"
Báránykő és Csókakő: Andezit sziklatornyok, sziklamászóiskola
Bükkszék: Fürdő és üdülőhely (termálvizű gyógyfürdő)
Csörgőlyuk: A Mátra legnagyobb természetes barlangja
Csörgő-patak völgye: hangulatos patakvölgy Ágasvár közelében
Gallya-tető: Kilátó, turistacentrum
Gyöngyös: Mátra Múzeum * Ferences Tudományos Könyvtár * Kisvasút
Feldebrő: Barokk stílusú templom, XI. századi román kori altemplom, falfestmények
Kékes-tető (tszf. 1014 m): Kilátó és adótorony * Sícentrum
Kisnána: Várrom * Néprajzi Múzeum
Csór-hegy: Koós Károly kilátó
Parád: Palóc-ház
Parádfürdő: Gyógyforrások, gyógyfürdő
Parádsasvár: Üveggyár és múzeum
Piszkés-tető: Csillagászati és geofizikia obszervatórium
Sas-kő: Turistaemlékhely, kilátóhely
Sás-tó: Kilátótorony, csónakázó tó
Sirok: Gótikus várrom * Barát és Apáca sziklák
Tar: Alsó- és Felső Csevice-kút
Mátrakeresztes közelében: Vidrócki-barlang, vízesés

„A Mátra internetes útikalauza”: http://matrahegy.hu/
http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1tra

MEDVES

Magyarbányai kőpark
Somoskő község határában találjuk a Magyarbánya felhagyott udvarát, ahol egy, Nógrád megye kőzeteit bemutató szabadtéri kiállítást tekinthetünk meg.

Petőfi sétány
A hangulatos pihenőkkel, kiépített forrásokkal rendelkező kellemes sétaút Somoskő községet és a tájvédelmi körzet egyik turistaközpontját, Eresztvényt köti össze.

Madár park
Az eresztvényi közparkban az odúlakó madarakat és a kerti madárvédelmi teendőket lehet megismerni információs táblák és mesterséges madárodúk segítségével.

Szénbányászati emléktáró
A bemutatóhely az eresztvényi Madár parkból közelíthető meg, a medvesi szénbányászatnak állít emléket.

Salgó
A 625 m magas bazaltkúpon magasodó középkori vár romjai szabadon megtekinthetők. A vár előtt információs, a toronyban panoráma táblák segítik a tájékozódást.

Kis-Salgó (Boszorkánykő)
A bazaltvulkánosság jól tanulmányozható formáit ismerhetjük meg a csúcsot körbejáró tanösvény segítségével.

webkamera: http://www.karancs-medves.hu/index.cgi?act=nocms&id=webkamera_aktualis_kep

HEVES-BORSODI DOMBSÁG

A Gömöri-medencéhez délen csatlakozó Heves-Borsodi-dombságot nem ismerik el hegységnek, noha az Ökörhegy (542 m), Vajdavár (530 m) és néhány más csúcsa magasabb a Bulla (1962) szerint a hegységes szükséges 500 m-nél. Különlegessége, a benne álló bükkszenterzsébeti Nagy-kő, amely egyik legmagasabb, csaknem függőleges sziklafalunk. Geográfusaink közül csak Láng Sándor nevezte – legismertebb csúcsáról – 1949-ben Vajdavár-hegységnek, később 1953-ban ár Ózd–Pétervására közötti hegyvidéknek, majd Óbükknek. Ezzel a címmel 1968-ban vázlatos turistatérkép is jelent meg róla.

A táj legszebb látnivalói a lemezes, pados homokkőkibúvások. Ezek közül a legimpozánsabb a Bükkszenterzsébet határában lévő száz méteres szirt, a Nagy-kő, és a Tarnalelesz feletti kiszögellés, a Kis-kő. Legalább ilyen egzotikus az Istenmezeje melletti homokkőfal, a Noé-szőlője. A Heves-Borsodi-dombság legmagasabb pontja a Borsodnádasd melletti, 541 m magas Ökör-hegy. Népszerű üdülő- és horgászhely lett a suvadással keletkezett Arlói-tó.
A műemlékek között talán a legrégebbi az Ózdhoz tartozó Szentsimonban lévő XIII. századi eredetű templom.

Látnivalók:
Arlói-tó: Súvadással (hegycsuszamlással) keletkezett tó
Borsodnádasd: Helytörétneti gyűjtemény
Bükkszenterzsébet: Pleisztocén kőzetek földtani feltárása
Istenmezeje: Sziklába vájt barlangkápolna * "Noé szőlője" - vízerózió pusztította hegyoldal
Kazár: Palóc falu, parasztházak, népviselet
Ózd: Gyártörténeti bemutató * Gábor Áron Múzeum
Pétervására: Keglevich, XVIII. századi barokk kastély
Zabar: Román-késő gótikus stílusú r.k. templom

BÜKK

A Bükk hegység az ország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Középső területe 1977 óta nemzeti park (Bükki Nemzeti Park.) A hegység, nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről (Fagus silvatica) kapta. A Bükk Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterülete, közel 100 000 hektár.

A Bükk legmagasabb csúcsa az Istállós-kő (959 m). Ezt követi a Bálvány (956 m) és a Tar-kő (949 m), de még további kb. 20 csúcs emelkedik 900 méter fölé.

A hegység legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület, amelyre kevés helyen lehet feljutni. A rajta lévő víznyelők gondoskodnak a hegységben és környezetében élő közel félmillió ember ivóvízkészletéről. A barlang- és hasadékrendszerekbe vezetik el a csapadékvizet. Az elnyelt víz a Bükk bonyolult vízáramlási rendszerén keresztül jut el a hegység szélén lévő forrásokba, majd onnan a vízvezetékekbe: a tökéletesen tiszta és jóízű víz kezelés (tisztítás) nélkül kerülhet el a fogyasztóhoz.

Barlangok:
Jelenleg 1115 barlang ismert, melyek közül több képzettség nélkül is látogatható: Anna-barlang, István-barlang, Szeleta-barlang, Kecske-lyuk, Istállós-kői-barlang. A híres miskolctapolcai Barlangfürdőt termálvízforrás táplálja.
Több „ősemberbarlang” is található, melyekben jelentős leletekre bukkantak: Szeleta-barlang, Kecske-lyuk, Suba-lyuk, Istállós-kői-barlang.
Az ország legmélyebb barlangja a 254 méteres István-lápai-barlang.

Természetjárás:
A Bükk az ország tüdeje, védett és gondozott, nagy kiterjedésű vadon, amelynek tájképi szépsége és élővilága felejthetetlen élményeket nyújt a kirándulóknak. A hegységben sok jelzett turistaút található, melyek turistatérkép segítségével jól követhetők.

Látnivalók:
Ablakoskő: Hatalmas mészkőborda "ablakkal" az Ablakoskő-völgyben
Bánkút: Turistacentrum * Bálvány-csúcsán Petőfi kilátó * Diabáz-barlang
Bélapátfalva: Árpád-kori román templom; monostor rom
Csipkés-kút: Lipicai ménes
Dédesi várhegy: Nagyvárhegy: várrom * Kisvárhegy: sziklamászóiskola
Eger: Barokk érseki palota * Gárdonyi Géza Múzeum * Egri vár, Vármúzeum * Bazilika - klasszicista stílusú épülete Hild József alkotása * Líceum copf stílusú épülete ma Tanárképző Főiskola * Gárdonyi Géza Színház * Minaret: Fasola készítette kovácsoltvas kapu
Garadna: Karsztforrás, kisvasút végállomása (Miskolc-Garadna között)
Istállóskői-barlang: Ősember lakta tágas barlangterem a Bükk legmagasabb csúcsa alatt
"Kövek": A Nagy-fennsík peremén sorakozó kiamgasló szirtek: pl. Látó-, Örvény-, Pes-, és Buzgókő
Szentléleki kolostorrom
Sebes-vízi szurdokvölgy
Lillafüred: István cseppköves barlang * Petőfi mésztufabarlang * Hámori-tó (csónakázó-tó) Herman Ottó Emlékház
Mezőkövesd: Zsóri-fürdő * Matyó Múzeum * Kis Jankó Bori népművész emlékháza
Miskolc: Avasi templom * Avasi kilátó * Hermann Ottó Múzeum * Diósgyőri vár * Várfürdő
Miskolc-Tapolca: Barlang- és strandfürdő * Csónakázó tó
Nagymező: A Nagy-fennsík legszebb, legértékesebb része
Ódorvár: Hajnóczy-barlang * Várrom
Szalajka-völgye (Szilvásvárad): Erdei Múzeum * Pisztrángos tavak * Szikla-forrás * Hétfátyol vízesés * Kisvasút (Szilvásvárad - Szalajka-völgye)
Szarvaskő: Vármaradvány, kilátóhely a gabbró-diábáz hegyen
Szeleta-barlang: Ősemberi leletanyag (Szeleta kultúra)
Udvar-kő: Rombarlang (hűvös mikroklíma)
Újmassa: Őskohó a XIX. századból (Fasola-kohó)
Lillafüredi Állami Erdei Vasút
Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
Szilvásváradi Erdei Vasút

AGGTELEKI-KARSZT

Az Aggteleki-karszt Magyarország legészakibb kistája; a Gömör-Tornai karsztvidék magyarországi része. A „karszt” elnevezés arra utal, hogy a hegység területének legnagyobb részén többé-kevésbé karsztosodó kőzetek (különböző mészkőfajták) bukkannak a felszínre, és ezekben szembeötlően kifejlődtek a karszt felszíni és felszín alatti formaelemei. Utóbbiak közül a leglátványosabbak és nevezetesebbek a cseppkőbarlangok: ezek közül a legnagyobbakat az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án Berlinben a Világörökség részeivé nyilvánította. Az egész hegység természetvédelmi terület, az Aggteleki Nemzeti Park része.

Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország negyedik, 1985-ben alapított nemzeti parkja. Ez volt az első olyan nemzeti park az országban, amely kimondottan a geológiai értékek – a vidék felszíni karsztjelenségei és a híres cseppkőbarlangok – védelmére alakult meg, mindazonáltal a területén sok védett növény- és állatfaj is előfordul.
A területén hat tanösvényt létesítettek, ezek: a Baradla-tanösvény (1983), a Tohonya-Kuriszlán Tanösvény (1995), az Alsó-hegyi Zsombolyos Tanösvény (2000), valamint a rövidebb Szádvár-, Borz- és Fürkész-ösvény. Ezek mentén több információs táblát és bemutatóhelyet képeztek ki a látogatók épülésére.

Látnivalók:
Baradla-barlang: (UNESCO Világörökség): Magyarország legnagyobb mértetű, cseppkövekben leggazdagabb 3 szintes barlangrendszere. Aggteleki bejáratnál barlangmúzeum.
Derenk: Romközség - a Horthy Korszak medverezervátuma miatt kilakoltatott falu romjai
Jósvafő: Ref. erődtemplom * Tengerszem
Kelemér: Tompa Mihály Emlékház * Keleméri Mohos - ősláp
Meteor-barlang: Aknabarlang óriásteremmel, cseppkőképződményekkel
Perkupa: Népi építészet * Gipszbánya
Putnok: Perényi kastély, kastélypark
Ravasz-lyuk: A Baradla egyik víznyelője
Rudabánya: Érc- és Ásványbányászati Múzeum * Volt vasércbánya * Kazettás ref. templom
Szögliget: Szádvár jelentős kiterjedésű romjai
Tornanádaska: XVIII. századi Hadik kastély * Védett park a Gyógypedagógiai Intézet területén (7 hektár)
Vörös-tó: Dolina-tó a Baradla-barlang mesterséges bejáratánál

CSEREHÁT

A Cserehát az Északi-középhegység részben erdőkkel borított dombvidéke, amely a szlovák-magyar határvonaltól délre, a Bódva és a Hernád között a Sajóig húzódó területen fekszik. Átlagos magassága 250-300 méter. Legmagasabb csúcsa az 520 m magas Szár-hegy. A dombvidék a cseres-tölgyes erdőkről kapta a nevét, amelyek egykor a tájat borították, és sokhelyütt ma is megtalálhatóak. Legnagyobb települése Edelény.

A Cserehát a Hernád, a Bódva és a Sajó folyók vízgyűjtő területe. Ez a vidék Magyarország hagyományosan aprófalvas térsége. Ezek között is a legkisebb lakott hely Szanticska, ahol tíz állandó lakos sincs, viszont tavasztól őszig nagyon sok kirándulóval, nyaralóval találkozhatunk itt.
Turisztikai vonzereje az érintetlen természeti környezet és a falvak kulturális öröksége, például népi lakóházak, kastélyok és kúriák. A tájegység jelentős történelmi emléke a Borsod megyének is nevet adó, Edelényhez tartozó Borsod földvára, figyelemre méltó az itteni tájház, és a város központjában a Carlone mester által épített, barokk stílusú L'Huillier-Coburg-kastély.

Látnivalók:
Boldva: XII. századi román kori templom
Edelény: Barokk-rokokó várkastély * XIV. századi ref. templom * Gyógyvíz - "Borsodi víz"
Esztramos: Barlangjairól híres, bányászott mészkőhegy
Magos-hegy: Kilátóhely
Martonyi: Pálos kolostorrom a Szár-hegy lábánál
Rakaca-völgy: Víztározó (kb. 2 km2 területű, 3 km hosszú)
Szalonna: Ref. templom fa haranglábbal
Szendrő: Helytörténeti Múzeum a "Festő házban" * Várhegy - vármaradvány

ZEMPLÉNI-HEGYSÉG

A Zempléni-hegység vagy Tokaji-hegység az Északi-középhegységhez tartozik, azon belül az Eperjes-Tokaji-hegység legdélebbi tagja. A Bodrog és a Hernád között helyezkedik el. Legmagasabb hegyeként a Nagy-Milicet (895 m) szokták megjelölni. A tájegység nagyobb települései: Gönc, Pálháza, Hollóháza. A táj jelentős része a Zempléni Tájvédelmi Körzethez tartozik, amely két - földrajzilag jól elkülönülő részre tagolódik: északon a Nagy-Milic-hegycsoport, délen a Háromhutai-hegycsoport tagjait foglalja magában.
Vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit, illetve tufa. Leglátványosabban fennmaradt vulkáni tevékenység tanújelét mutató hegye a Tokaji-hegy. Délkeleti és délnyugati része puha tufából épül fel, melyet vastag lösz borít, ez a Hegyalja nevű híres szőlőtermesztő vidék.

A zempléni-, hegyaljai táj rendkívül gazdag kulturális, történelmi emlékekben, látnivalókban és ezen kívül számos sportolási, kikapcsolódási lehetőséget kínál.
A vulkánikus eredetű Zemplén–hegység könnyű sétákra és nehezebb túrákra egyaránt kedvező terep. A rétekkel, patakokkal szabdalt, növény- és állatritkaságokban gazdag erdőség télen-nyáron rendkívül jó kirándulóhely. A közelben az Országos Kéktúra útvonal mentén található az István-kúti nyírjes - fokozottan védett terület, a Sólyombérc és a Kerekkő, ez utóbbiak jellegzetes vulkáni sziklaszirtek. A vadregényes hegyvidék kiválóan alkalmas kerékpártúrákra.

A közeli - Olaszliszka és Vámosújfalú határában húzódó - Bodrog- folyó az év minden szakában alkalmas horgászásra, evezésre, vízi túrákra, nyáron strandolásra is.
A Zempléni-hegység meredek csúcsaira várakat építettek, sok közöttük ma már csak romos állapotban látható. Tolcsvától néhány kilométerre található a 624 m. magas sziklaszirten épült regéci Rákóczi vár, mely még romos formájában is lenyűgöző látvány. Kerékpár- vagy autós túrák célpontja lehet Sárospatak, ahol Magyarország egyik egyedülálló műemléke, a számos kulturális rendezvénynek helyet adó sárospataki Rákóczi-vár tekinthető meg.
A vízi sportok rajongói Sárospatak és Tokaj kajak kenu kölcsönzőiben bérelhetnek sporteszközöket.

A közeli Sárospatak -Végardó fürdője a 300 méteres mélységből feltörő mélykarszt eredetű termálkincsre épült, 1975-ben ásványvízzé nyilvánították. A fürdőben a termálvizű medence mellett úszó - és gyermekmedence, valamint szolgáltatóegységek is találhatóak.

Az ország leghosszabb, sípályához csatlakozó függőszékes libegője, 2001. december 21-én kezdte meg működését a sátoraljaújhelyi Magas-hegyen. Hossza 1332 méter, közel 200 személyt tud szállítani egy időben, három állomással rendelkezik, a legnagyobb magassága a földtől 14 méter.

Látnivalók:
Boldogkőváralja: Vár - Turistaszálló
Füzér: XIII. századi várrom, kilátóhely
Füzérradvány: Károlyi kastély Ybl Miklós építette romantikus - eklektikus stílusban, védett kastélypark
Gönc: Huszita házak * Gótikus stílusú r.k. templom * Pálos kolostor romjai a Dobogó-hegyen
Istvánkúti nyíres: Védett botanikai terület, forrás
Kőkapu: Károlyi kastély * Csónakázó tó * Kisvasút
Megyer-hegyi tengerszem: Volt malomkőbánya udvarában kialakult tó
Monok: Kossuth Lajos szülőháza, emlékmúzeum
Nagy-Milic (tszf. 894 m): Országos Kék-túra keleti végpontja
Sárospatak: Ref. kollégium * Református Tudományos Gyűjtemény * Rákóczi vár - középkori Vörös-torony (lakótorony) XVI-XVII. századi várudvar Rákóczi kiállítás, Sárospataki Galéria * Bodrog strand
Sátoraljaújhely: volt Megyeháza, sípályák
Sólyombérc, Sólyomkő: Andezit sziklafalak, mászóiskola
Szerencs: Huszár vár - Vármúzeum * Barokk r.k. plébániatemplom * Szerencsi Csokoládégyár (Nestlé)
Széphalom: Kazinczy Ferenc sírja, mauzóleuma
Tállya: Ásvány és kövület kiállítás
Telkibánya: Bányászattörténeti Múzeum * Kopjafás temető * Mátyás király kútja
Tokaj: Helytörténeti Múzeum * Rákóczi pince
Vizsoly: Román kori ref. templom - Károly Gáspár Biblia

Alföld vissza az oldal tetejére

MEZŐFÖLD

A Mezőföld magyarországi tájegység a Dunántúlon, a Sió és a Duna által határolt területen. Földrajzilag az Alföldhöz tartozik, bár a köznapi felfogás szerint nem képezi annak szerves részét. Közigazgatásilag Tolna és Fejér megye területére esik. Tengerszint feletti magassága 120–180 m között van. Földje főleg homokos és löszös talaj, a tájat a Dunántúli középhegység patakjai formálták hordalékukkal. A Duna felől nagyobb szintkülönbség (tereplépcső) választja el az Alföld többi részétől. Eredetileg füves puszta volt, ma jó minőségű mezőgazdasági terület.

Látnivalók:
Adony: Klasszicista Zichy Kastély
Dunaföldvár: Duna-híd * "Török torony" (gótikus öregtorony), a dunai átkelőhelyet védte; löszbabák a híd tövében alacsonyabb vízállásnál * termálstrand és Duna-strand * Magyar László Afrika-kutató (a város neveltjének) szobra * barokk ferences templom és zárda (az utóbbi ma gimnázium)
Dunaújváros: Löszfal (50 m magas) * XVII. századi Rác templom árpádkori falrészekkel * Városi Múzeum (helytörténet, római kori leletek)
Gemenci erdőségek: 33 000 hold területű ártéri erdő, hazánk legnagyobb vadrezervátuma
Martonvásár: Angol neogót ízlésben átépített Brunszvik kastély, Beethoven emlékgyűjtemény * MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, 69 hektáros védett park (mocsári ciprus)
Paks: Löszfal (60 m magas) * Klasszicista kúriák, pl. Szeniczey kúria * Halászcsárda * Paksi Atomerőmű
Sárkeresztúr: Sárkány- és Fehér-tó
Szabadbattyán: XV. századi hídvámtorony (Kula-torony) a Sárvíz mentén
Tác: Fövenypuszta * Gorsium Szabadtéri Múzeum, II-IV. századi római település romjai

SÁRRÉT

Északi része a Nagy-Sárrét, központja Szeghalom, déli része a Kis-Sárrét, központja Vésztő.
A Sárrét egykor nagyrészt vízzel borított terület volt. Az összefüggő vízből pár méterrel kiemelkedő száraz területeken jöttek létre az első települések: Körösladány, Dévaványa, Szeghalom, Füzesgyarmat.
A Nagy-Sárrét egyik legérdekesebb látnivalója a Körös-Maros Nemzeti Park látogatóközpontja Dévaványa külterületén. Természetes közegében figyelhető meg itt Európa legnagyobb testű madara, a túzok (Otis Tarda), valamint a pusztán az egykor őshonos állatok.
A halban gazdag Biharugrai-halastavak a horgászoknak, a Sebes-Körös a fürdőzést és a vízi túrázást kedvelőknek kínál kiváló kikapcsolódási lehetőségeket.

Berettyóújfalu: Bihar Múzeum * Herpályi torony * Termálstrand
Biharugra: Szabó Pál író szülőfaluja * Halastavak
Dévaványa: Túzok rezervátum
Doboz: Kastélypark * Gerla-erdő
Geszt: Tisza Kastély * Arany János Emlékház
Nagykereki: Bocskai-Bethlen várkastély

SÁRKÖZ

A Sárköz egy tájegység Magyarországon. Kistáj besorolású, határai: északon a Mezőföld, keleten a Duna, délen a Sárvíz, nyugaton a lösszel borított Dunántúli dombvidék Szekszárd-bátai része.
A szűkebb értelemben használt Sárköz, mint néprajzi kistáj a magyar néprajztudományban többnyire Alsónyék, Decs, Őcsény és Sárpilis községek területét jelenti. A táj némely szerzőnél Bátával, az itt élő református lakossággal is kiegészül, másoknál egész Bátával. A tájnév előfordul a “Tolna megyei” jelzővel és anélkül egyaránt.

A földrajzi értelemben vett Sárköz a néprajzi tájnál nagyobb területet jelöl. A Sárköz név a néprajzi szerzők többsége számára a két világháború között, a 20. században szűkült le a Tolna megyei nevezetes négy falura. Ennek hatására a Sárköz szó jelentésének térbeli leszűkülése nemcsak a tudományban következett be, hanem a közvélemény tudatában is. Ehhez nagymértékben hozzájárult az egyke fölfedezése, nemzeti üggyé válása, az írók, szociográfusok, újságírók nagy hírverése a Tolna megyei Sárköz körül.

A természeti szépségek mellett felfedezésre érdemes az itt élő emberek kultúrája, a gazdag sárközi népművészet is. A lankás, szőlőültetvényekkel borított tájat keskeny szurdokok szabdalják, és a színes kavalkádból vakítóan fehérre meszelt tanyaépületek vonják magukra a figyelmet. Tanyáknak nevezik ezen a vidéken, de borpincék, présházak ezek. A tájegység legmagasabb pontja az Óriás-hegy (285 m) Szekszárd határában.
A sárközi hagyományokat, az itteni népművészet emlékeit a Sárköz központjának tartott Decs, illetve tájház őrzi.

DRÁVAMELLÉK

Drávamenti-síkság magyarországi részét a Drávamellék alkotja. A kisrégió tájegységeit a Dráva köti össze, és leginkább a folyó határozza meg a környék jellegzetességeit.
Magyarország legtisztább és szabályozás által legkevésbé érintett folyója 150 km hosszan kanyarog végig ezen a tájon. A Somogy megyei részen a szabályozások hatása alig érvényesül. Erre a szakaszra jellemző a kavicsos mederaljzat a folyamatosan képződő és vándorló zátonyokkal, pusztuló magaspartokkal.

Zákány után a folyó hosszabb szakaszra elhagyja az országot, majd miután Vízvárnál visszatér, már másik arcát mutatja. A meredek partfalakat éles kanyarulataival folyamatosan rombolja, míg a kanyar belső ívében nehéz hordalékát lerakva építi a partját. A magaspartokon több ezer parti fecske fészkel.

Barcs: Ősborókás természetvédelmi terület (fekete vipera élőhelye) * Dráva Múzeum * Talpasház - népi építészeti emlék * Termálfürdő
Csányoszró: Ősi favázas talpasház * Ormánsági piros mintás szőttesek
Mohács: Sombereki elágazásnál Lajos Emlék a Csele-patak partján * Sátorhely határában történelmi emlékmű, Emlékpark * Kanizsai Dorottya Múzeum (helytörténet, "busójárás") * Barokk stílusú görögkeleti szerb templom (ikonosztás) * Barokk püspöki templom és kastély * Fogadalmi templom Csatatéri Emléktemplom" bizánci stílusú * Temető kápolna * Farostlemezgyár (Európában a legnagyobbak közé tartozik)
Sellye: Barokk kastély 10 hektáros védett parkkal * Kiss Géza Ormánsági Múzeum
Szaporca: Ó-Dráva - meder
Vejti: Ormánsági talpasházak

KISKUNSÁG

Budapest déli előtere és Szeged között, a Duna–Tisza közén átlósan elhelyezkedő nagytáj. Központja Kecskemét, mely egyben Bács-Kiskun megye székhelye is.
A táj eredeti állapotát mutatják az 1974-ben szervezett Kiskunsági Nemzeti Park által védett területek. A terület felszíne - a kis szintkülönbségek ellenére - igen változatos. Nagyobb részét futóhomok, kisebb területeit lösz, illetve ennek különféle szikesedett változata borítja. A növényvilág is sokszínű. Az erdők többsége telepített. Különleges érték a megyeszékhely közelében a Nyíri-erdő, a kunbaracsi gyertyános tölgyes és a kunpeszéri nyírliget.

Az ország legnapfényesebb területei közé tartozik ez a vidék, viszont szélsőséges az időjárás, télen nagyon hideg van errefelé.

Abony: Klasszicista kúriák (Lavatka, Sivó, Vigyázó kúriák ...)
Kecskemét: Cifrapalota * Kodály Intézet * Naiv Művészetek Múzeuma * Szórakaténusz Játékmúzeum * Katona József Színház
Kiskunfélegyháza: Majolika díszítésű szecessziós Városháza * Kiskun Múzeum * Pajkos féle műemlék szélmalom
Kiskunhalas: Csipke Múzeum (Csipkeház) * Szélmalom (Kölcsey utcában)
Kunadacs: Szürke nyáras - gyöngyvirágos tölgyes
Kunbaracs: Gyertyános - gyöngyvirágos tölgyes
Kunpeszér: Gyöngyvirágos tölgyes
Kunszentmiklós: Kiskun Múzeum
Lajosmizse: Tanyamúzeum * Gerébi kastély
Pusztavacs: Az ország földrajzi középpontja, jeltorony, emlékpark

JÁSZSÁG

A Jászság az Alföld északi részén, a Tarna és a Zagyva folyók völgyében, az Északi-Középhegységtől délre helyezkedik el. Nyugatra a Gödöllői-dombságig, keletre a Tiszáig, délre Szolnokig terjed, míg északról a Mátra határolja. Néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól elhatárolható terület.

Az Alföld közepén lévő kisrégió felszíne tökéletes síkság, nagyobb folyóvizei: a Tisza, a Körös és a Zagyva.
A tatárok pusztítása után ezek a területek lakatlanná váltak. A vidék benépesítését IV. Béla kezdte el, aki az alán kötelékekből kiszakadt, iráni nyelvet beszélő jászokat telepítette ide. Ekkoriban költöztek be az országba a félnomád kunok is. Ezek a népek 1323-ban Károly Róberttől kiváltságokat nyertek, önálló közigazgatásuk volt. Gazdasági, vallási, nyelvi asszimilációjuk a XV. században felgyorsult, de feudális privilégiumaik szilárd alapot biztosítottak etnikai különállásuknak. Az évszázadok során nagyon megváltozott az itt élő népesség összetétele, de ma is őrzik őseik hagyományait.

Látnivalók:
Ferences kolostor, Jászberény
Magyar Repüléstörténeti Múzeum, Szolnok
Ferences templom (Jézus neve), Jászberény
Bagi-majori szélmalom, Kengyel
Római katolikus templom (Keresztelő Szent János születése), Jánoshida

PESTI-SÍKSÁG

A Pesti-síkság kistáj-csoport a süllyedő Alföld és a kiemelkedő középhegység között helyezkedik el. Nyugat felől a Pilis-Budai és a Szentendre-Visegrádi hegység hegyláblejtői, keletről pedig a Gödöllői dombság fogják közre. Dél felé nyitott. A Pesti hordalékkúp–síkság kistáj területe 850 km2. A Pesti-síkság félmedenceszerű teraszos felszínét 5-15 méter vastag, főként laza homokos, kavicsos üledékek borítják. A dunai szigetsorozat és az árvízi szintnél alacsonyabb, különböző szélességű ún. ártéri teraszok nagy mennyiségű talajvizet tárolnak. Ez egyrészt a Duna-mederből a vizet jól vezető és tároló homokos kavicsrétegekbe áramlik, másrészt a magasabb teraszok talajvize kelet-nyugati irányba, az ártér felé csapolódik le.

A kistáj gyakorlatilag a főváros és a vele egyre inkább agglomerálodó települések sorát foglalja magába. A fővárost övező térségekben elsősorban a hétvégi, kiskertes üdülési igények realizálódnak. A kistáj területének 27%-át a főváros településterülete foglalja el. Mára már teljesen beépült, de még így is jól felismerhetők a Duna régebbi magasságát jelző teraszok (pl. Újpest-Pestszenterzsébet, Rákospalota-Pestszenterzsébet, Rákoskeresztúr-Pestszentlőrinc)

A tájegység arculatának kialakulását egyaránt befolyásolta a Duna és a főváros közelsége.
Az Alsónémedi és Bugyi határában lévő kavicsbányák kristálytiszta vize is a nagy folyó természeti ajándéka. Közelükben alakultak ki a vízi turjános rétekkel tarkított erdőfoltok.
Az Ócsa-dabasi-hátság és a termékeny part menti területek között kezdődik a fővároshoz legközelebb fekvő magyar puszta, az úgyneveztt felső-kiskunsági szikes puszta, a Kiskunsági Nemzeti Park része.
Az itteni műemlékek közül figyelmet érdemel az Alföld legszebb középkori bazilikális temploma és premontrei kolostorromja Ócsán. Jelentős művelődéstörténeti emlékhely Dabas. A városban barokk, de főleg klasszicista kúriák tucatja látható.

Látnivalók:
Népi lakóházak (Öregfalu), Ócsa
Református templom, Ócsa
Szalay-Halász Kúria, Tájház és Kézműves Műhely
Kossuth László-ház, Dabas
Szikes puszta, Apaj
Halász Móric-kúria, Dabas

HEVESI-SÍKSÁG

A tájegység jelentős része a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzethez tartozik. Idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb területe a déli határán húzódó Tisza és a Tisza-tó vidéke. Nagyobb települések: Füzesabony, Heves, Poroszló és Kisköre.
Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzethez tartoznak a Kiskörei-víztározótól keletre lévő szikes vagy elszikesedő élőhelyek. A területeket jellemzően szárazságtűrő sziki gyeptársulások, ürmös szikes gyepek, kisebb területen löszpusztagyepek borítják.
A települések templomai, egykori kúriái, helytörténeti gyűjteményeket őrző népi lakóházai mellett a tájegység nevetessége Kiskörén az 1974-ben épült Tisza II. Vízlépcső, amely az ország legnagyobb vízerőműve.

Látnivalók:
Tisza-tavi Vízi Sétány és tanösvény, Poroszló
Vasútállomás - felvételi épület, Füzesabony
Tisza-tó
Arborétum, Erdőtelek
Római katolikus templom (Szent Péter és Pál apostol), Kisköre
Buttler-kastély, Erdőtelek

BORSODI-MEZŐSÉG

A tájegység nagyobbik része a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzethez tartozik. Jelentős települések: Mezőcsát, Polgár és Tiszaújváros.
A Borsodi-Mezőség, a jellegzetes pusztai táj szikesedés miatt megőrizte természeti értékeit. A Tisza hullámterében a holtág- és a morotvamaradványok kis vízfelületeket, mocsaras zugokat képeznek. Történelmi nevezetesség Ároktő közelében a népvándorlás korából nyomokban ma is fellelhető földmű, a Csörsz-árok. Népművészetéről, elsősorban hímzéseiről híres a matyó település, Szentistván, Mezőcsát pedig az egykori fazekashagyományokat őrzi. A modern város, Tiszaújváros idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb helye a termálfürdő, és a nyáron is működő jégpálya.

Látnivaló:
Református templom, Mezőcsát
Tornácos népi lakóház, Mezőcsát
Görög katolikus templom (Urunk színeváltozása), Tiszaújváros
Tájházi kiállítás, Ároktő
Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet
Egerlövői mocsárrét

BODROGKÖZ

A Bodrogköz a Bodrog és Tisza folyók közt elterülő földrajzi régió, amelyet kettészel a magyar–szlovák határ. Délnyugaton Tokajtól északkeleten Nagykaposig nyúlik el, csaknem kétharmad része a magyarországi oldalon. Teljes területe 945 négyzetkilométer. A szlovákiai oldalon is többségében magyarok lakják.
Két fő részre tagolható: Alsó-Bodrogközre, illetve Felső-Bodrogközre. Legritkábban lakott területe a régió közepe, illetve a Bodrog és a Tisza összefolyásánál elhelyezkedő Bodrogzug.
A mederváltozások örökségeként rengeteg olyan elhagyott, régi mederszakasz található a régióban, amelyek körül a Tisza és mellékfolyói rossz lefolyású, mocsaras területeket, ritkábban homokot hagytak hátra.
A tájegység további fontos folyói: a Karcsa (a 17. században még hajózható sószállító útvonal), a Latorca és a Tice. Legmagasabb hegyei a Nagykopasz és a Tarbucka.
A Bodrogköz a Kárpát-medence egyik legszárazabb területe. Csak rövid tenyészidejű növények termesztésére alkalmas, mert gyakoriak itt a késő tavaszi és a kora őszi fagyok.

Megtalálhatók ezen a vidéken a síkterületek, a dús növényzetű folyóvölgyek, a lankás dombvidékek és a magas hegyek is. Az erdőkkel borított Zempléni-hegység teszi ki a kisrégió jelentős részét, de meghatározó az elsősorban boráról híres Tokaj-Hegyalja is. A vidék növény- és állatvilágáról, Zemplén történelmi emlékeiről, nevezetes eseményeiről a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum, a Bodrogköz múltjáról, népművészetéről, természeti kincseiről pedig a pácini Bodrogközi Múzeum ad áttekintést.

TISZAHÁT , SZATMÁRI-SÍKSÁG

A Szatmári-síkság egyik tájegysége a Tiszahát

1. Szathmári Tiszahát: a Tisza bal partja Tiszabecstől Záhonyig. – 2. Beregi Tiszahát: a Tisza jobb partja a szatmári Tiszaháttal szemben a Beregi-síkság D-i és K-i részén. – 3. Szabolcsi Tiszahát: a Tisza bal partja Tiszaeszlár és Polgár között. – 4. Ungi Tiszahát: a Tiszától északra, a Latorca, Laborc és Ung medrei közt elterülő terület.

A Szatmári-síkság vagy Szamos-síkság (románul Câmpia Someşului) Magyarországon és Romániában található tájegység. Nyugaton Magyarországon, a Nyírség peremvidékéig, illetve a Kraszna csatornától a Tisza vonaláig terjed, keleten és délen, Románia területén az Avas-hegység, Kőhát-hegység, Gutin-hegység, valamint a Szilágyság nyugati szélén fekvő Bükk-hegység nyúlványai határolják.

A Szatmári-síkság azonban máig különlegesen egyedi növény és állatvilággal rendelkezik, amit viszonylagos érintetlenségének, elzártságának is köszönhet. Természetes eredetű erdőfoltjai ugyan ma már kisebbek, de számos védett növény és állatfaj él még itt ma is. E növényritkaságok és állatfajok védelmére hozták létre 1982-ben a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetet, amely 110 négyzetkilométernyi terület foglal magába, erdőket, réteket, állóvizeket, s az ott élő ritka, vagy védelemre szoruló növény és állatfajokat.

Az épített környezet elszórtan fellelhető értékei (mint a szatmárcsekei csónakfejfás temető, vagy a túristvándi vizimalom) mellett a középkori templomok teremtik meg a táj kulturális szempontból is érvényesülő egységét. A Szatmári- sík 28, és a megye 90 többé- kevésbé megmaradt templomának zöme a 14- 15. századból származik.
A Szamosköz leghíresebb templomát, a sonkádit a XV- XVI. század fordulóján emelték. Az eredeti kőépület még ma is áll. Szatmár sokáig megbújt egyedülálló örökségeit, középkori templomait egyre többen fedezik föl.

KÖRÖS-MAROS KÖZE

A Körös-Maros Köze vagy Maros-Körös köze Magyarország délkeleti területén, az Alföld nevű nagytájunk dél-keleti részén található. Legnagyobb része Békés megye területén helyezkedik el, de kisebb részek átnyúlnak Csongrád (Csongrádi-sík) és Jász-Nagykun-Szolnok megye területére is.
Nemzeti Parkjaink közül a Körös-Maros Nemzeti Park területének nagy része található a kistáj részén. A Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében.

Békéscsaba: Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Emlékszoba * Gabonaipari Múzeum * Szlovák Tájház * Árpádligeti strandfürdő
Békésszentandrás: Duzzasztómű a Kőrösön * Termálfürdő * Szőnyeggyár
Gyula: Vár, Vármúzeum, Gyulai Várszínház * Csónakázó-tó * Erkel Ferenc Szülőházában emlékmúzeum * Dürer terem * Várfürdő * Barokk, copf stílusú, klasszicista részleteket tartalmazó Almássy kastély, fedett uszoda, Erkel fa a kastélykertben
Hódmezővásárhely: Tornyai János Múzeum * Fazekasház * Kakasszék-fürdőhely
Kondoros: Betyárcsárda
Mezőhegyes: 200 éve alapított ménes
Orosháza-Gyopárosfürdő: Tó- és termálstrand
Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet: Wenckheim kastély és kastélypark * Nagyerdő és puszta
Szarvas: Holt-Körös * Botanikus kert * Tessedik Sámuel Múzeum * Szárazmalom
Szentes: Koszta József Múzeum * Széchenyi liget

NAGYKUNSÁG

A Nagykunság egy régi magyar tájegység neve, amely Magyarországon, a Tiszántúlon, azon belül is Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti részén terül el. Egyike a legrégebbi egyik olyan tájegységünknek, aminek elnevezése, területe viszonylag változatlanul vészelte át az évszázadok viharát. Nevét az itt élő kunokról kapta, korábban etnikai, majd egyre inkább területi, vagy kiváltságolt alapon.

Cserkeszőlő: Termálfürdő
Karcag: Győrffy István Múzeum ("kun szűrök", néprajzi gyűjtemény) * Kántor Sándor Fazekasház * Szélmalom * Népi klasszicista Morgó Csárda
Karcag-Berekfürdő: Termálvizű gyógy- és strandfürdő
Kisújszállás: Parkerdő
Mezőtúr: Termálstrand * Népi fazekasság
Tiszaföldvár: Tiszazugi Földrajzi Múzeum
Tiszaluc: Arborétum
Túrkeve: Klasszicista kúria "Jégpalota" * Finta Múzeum * Szélmalom * Termálvizű gyógyfürdő * Ecsény-puszta néprajzi látnivalók

HORTOBÁGY

A Hortobágy egy magyarországi tájegység a Hajdúság és a Tisza folyó között. A korábban igen vizenyős területet Magyarország legszárazabb régiói közé tartozik. A folyószabályozások után a Hortobágy nagyrészt kiszáradt, szikesedésnek indult. A gyér településhálózatú vidék területének nagy része nemzeti park. A hortobágyi puszta, illetve a hozzá társított alföldi pásztorromantika és betyárvilág az ország egyik fontos idegenforgalmi vonzereje.
Az Országos Természetvédelmi Hivatal hazánk első nemzeti parkjaként 1973. január 1-jén hozta létre a 82 000 ha nagyságú Hortobágyi Nemzeti Parkot. 1999. november 30-án Marrakeshben, az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága Debrecenben található.

Balmazújváros: Veres Péter emlékház * Termálstrand
Egyek: Ohati-erdő (sziki tölgyes)
Máta: Nóniusz ménes
Szálkahalom: HNP bemutató ház, tanösvény
Újszentmargita: Tilalmas-erdő

HAJDÚSÁG

A tájegység legjelentősebb természeti kincse a gyógyvíz, amelyre több fürdőközpont is épült. Városai közül Hajdúdorog vallási székhely.
A Hajdúság nemcsak természetföldrajzi, de történelmi szempontból is egységes tájegységnek tekinthető. Az egykori, hajdúnak nevezett marhahajcsárokat, akik később katonai feladatokat is elláttak Bocskai István telepítette le ezen a vidéken, és adott nekik kiváltságokat.
A tájegység hagyományos központja Hajdúböszörmény. Kiemelkedő jelentőségű település mellette Hajdúszoboszló, amely az 1925-ben talált gyógyvíz, és az erre épült fürdő révén napjainkban Magyarország egyik legismertebb üdülő- és gyógycentruma. De kedvelt gyógyvizű fürdő található Hajdúnánáson is.

Debrecen: Csapó- és Péter fia utcai cívisházak * KLTE Botanikus Kert * Református kollégium és könyvtár, mai formájában klasszicista épület * Kölcsey ház * Nagytemplom klasszicista épülete * Déri Múzeum * Vekery-tó Nagyerdő, védett öreg tölgyfák * Erdőspuszta üdülőpark, csónakázó tó, néprajzi bemutató, gyermekvasút * Zsolnay majolikával díszített magyaros stílusú Megyeháza
Hajdúböszörmény: Hajdúsági Múzeum * Strandfürdő
Hajdúdorog: XVIII. századi görögkatolikus templom
Hajdúnánás: Strand- és gyógyfürdő
Hajdúszoboszló: Bocskai István Múzeum * Fürdőtelep, csónakázó-tó
Nádudvar: Ágota-pusztai természetvédelmi terület

NYÍRSÉG

A Nyírség az Alföld észak-keleti része. A néprajzi tájként is számon tartott Nyírség Magyarország második legnagyobb futóhomok-területe, természetes központja Baktalórántháza.
A Tiszántúl síkjából 20-50 méterre kiemelkedő Nyírség északon a Bodrogköz és a Rétköz területével érintkezik, keleten a Szatmár-Beregi-síksággal határos.
A tájegység észak-dél irányban elnyújtott homokszigete Nyíradony-Nyírlugos és Nyírbogát között emelkedik ki legjobban, Szalmadtól keletre 183 méter tengerszint feletti magasságot ér el (ez az Alföld legmagasabb pontja). A déli rész átmenetet mutat a Bihari-síkság felé, az északi övezet pedig a beregihez hasonlít.
A nyírségi futóhomokot akáccal kötötték meg, a kiemelkedő buckákon szőlőt és gyümölcsfákat telepítettek.

Aporliget: Bátorligeti ősláp * Fényi erdő
Baktalórántháza: Klasszicista Degenfeld kastély és őspark * Védett gyertyános-tölgyes
Kállósemjén: Kállay kúria barokk épület * Mohos láp természetvédelmi terület
Kisvárda: Vár, Vármúzeum és park * Gótikus stílusú r.k. templom
Máriapócs: Búcsújáróhely, barokk kolostorépület és barokk gör. kat. templom
Nyírbátor: Báthori István Múzeum * Gótikus minorita templom * Gótikus ref. templom és fa harangtorony
Nyíregyháza: Múzeumfalu * Krúdy Gyula szülőháza * Sós-tó (fürdő, strand, csónakázó tó) * Baktai-erdő * Bokortanyák * Móricz Zsigmond Színház * Jósa András Múzeum * Barokk evangélikus templom
Zsurk: Népi építészet

Festett kazettás templomaik az õsi magyar jelképrendszer legszebb elemeit hordozzák, az ormánsági kultúra forrás szerepét biztosítják. A 200 évvel ezelõtti gyülekezetek áhitatát örzõ épületek mellett a építészet számos fennmaradt emlékével is találkozunk. A vízjárta területekhez alkalmazkodó talpas ház, a fa, mint építõanyag alkalmazása, a vesszõfonatos kerítések egy olyan kultúra és nép emlékét õrzik, amely teljes harmóniában élt az õt körülvevõ természettel.

Főbb látnivalói: Duna-Dráva Nemzeti Park, Draskovich-kastély és annak parkja, Kiss Géza Ormánsági Múzeum (Sellye), Kodolányi János Emlékmúzeum (Vajszló), Kormorántelep, (Matty), Kormorános erdő tanösvény (Maty-Keselyőfapouszta), Madár-emlékpark – Pantheum Avinum (Matty), református templok, Sokác Tájház (Kásád), Bittó-kastály, Fodor-kúria (Drávafok), Kocsányos tölgyek és hársfák (Zaláta), Gőzhajó-építési emléktábla, Kisrét, Kiss Géza szobra és emléktáblája (Sellye), Holt-Dráva-meder (Kémes), Millecentenáriumi kopjafa (Bogdása), Népi lakóház (Kásád, Nagycsány)Szalón völgyek (Drávafok), Taplasház (Felsőszentmárton)

vissza az oldal tetejére